Villány - Szoborpark [antikvár]

A dél-baranyai kirándulások egyik kedvelt állomása a Siklósi Nemzetközi Szobrász Szimpozion szabadtéri műhelye és szoborgyűjteménye a Szársomlyó-hegy Keleti Kőbányájában. Bár a nyaranként működő szobrásztelepnek, a különböző nemzetiségű szoorászművészek közös alkotómunkájának, az ún. szimpozionnak Siklóson van a szervező központja, és a műhelymunka tényleges helyszíne, a művészek szállása pedig Nagyharsány község külső határában, a hegyoldalban, a hivatalos siklósi, vagy a pontos nagyharsányi megjelölés helyett általánosan „villányi szoborparkéként ismerik és emlegetik a szobrokkal benépesült egykori kőfejtőt. Az alkotótelepet villányinak nevezi az alapítólevele is, mivel megnyitásának időpontjában, 1968-ban Nagyharsány község közigazgatási szempontból Villányhoz tartozott. Siklósról elindulva busszal, vagy autóval messze elhagyjuk a Szársomlyó-hegy építési mészkövet termelő Nyugati Kőbányáját és az alatta húzódó Nagyharsány községet, egykori jelentőségére emlékeztető különleges templomát, szép, régi gazdaházait, mire a kopár, „ördögszántotta" hegy keleti végpontjához érünk és balra kanyarodunk a telepre vezető elágazáson. Fent impozáns látvány fogad, egy óriási amfiteátrum, az egykori kőbánya meredeken hagyott fala körülöleli a kőszobrok kiállító terét, a már ismét befüvesedett bányaudvart, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Dráva síkságára, a vörösboráról híres Villány lankás dombjaira, végtelen, gondosan művelt szőlősoraira. 1967 júniusában, a Siklósi Várfesztivál alkalmával tíznapos találkozót szerveztek fiatal pécsi és baranyai művészek számára. Énnek eredményeként jött létre a KISZ égisze alatt a Siklósi Képzőművészeti Szimpózium. Egy év múlva, 1968 júniusában már megalakult az alkotótelep. A megnevezés is hangsúlyozta, hogy nem csupán a felfrissülést, a közös nyaralást szolgálta az új létesítmény — hiszen a Művészeti Alap jó néhány művésztelepet működtetett már —, hanem a közös munkát. A siklósi Járási Tanács V. B. helyi társadalmi összefogással helyrehozta az államosítás óta üresen álló Gyimóthy-villát, ahol nyaranta néhány hetet (majd 1972-től 5 hónapot) tölthettek a Siklósi Szimpozion tagjai sorába meghívott művészek. A festőkből, szobrászokból, grafikusokból álló indítógárda a főiskolát nemrég végzett, Pécsre, Dél-Dunántúlra letelepedett művészekből tevődött össze, akik a budapesti Fiatal Művészek Stúdiójából és a tehetséges, helyi nem hivatásos alkotók közül is hívtak barátokat. A vezető szerep Rétfalvi Sándor szobrászművészé volt, aki 1966-ban Ausztriában dolgozott,™'á St. Margarethen-i Szobrász Szimpozionon, ahol közvetlenül Kari Prantltól, a világszerte elterjedő új művészeti mozgalom, a szimpozionok elindítójától kapott ösztönzést. 1968—69—70-ben, a telep első periódusában Siklós, Harsány, Villány