Visegrád [antikvár]

Részlet:Története: Szórványos őskori leletek a község határából (Héjj Miklós, Visegrád. Bp. 1957, 5), Hallstadti B urnasírok a kőbányából és Hallstadt C lakótelep a fellegvárból - mindezek a terület korai lakottságát igazolják. Ugyanitt a római uralom I-II. századából származó őslakos (kelta?) telep nyomai kerültek elő. A Várkert dűlőben III. századból római villa, a Sibrik dombon pedig a IV. század elején épült római tábor, amelyhez a IV. század végéről a limes két őrtornya (Szentgyörgy pusztán és a kőbánya területén) csatlakozik. Az utóbbiak a IV-V. század fordulóján pusztulnak el. A IX-X. század folyamán a betelepülő szlávok veszik birtokba az egykori római tábort, jelenlétüket a kerámiai anyag mellett a tábor tornyain végzett kisebb átépítések is jelzik. A község mai belterületén (Rév utca 2) előkerült kerámiák szerint e helyen kisebb szláv település állott. A tábor alatt, a Várkert dűlőben nagykiterjedésű IX-X. századi - az egykori római temetőre, illetve közvetlenül mellé épült - lakótelep, amely még a tatárjárásig is él.