„Visszazengtem a világ hangjait" [antikvár]

Előszó_ Tisztelt Olvasók! Kálnoky László születésének 100. évfordulóját Eger, a szülőváros 2012-ben számos rendezvénnyel, előadással, emlékesttel, emléktábla-avatással, utcanévadással és tudományos konferenciával is megünnepelte. A költő ismert, megbecsült egri családban nevelkedett: édesapja, Kálnoky István városi tanácsnok, 1939 és 1944 között pedig Eger polgármestere volt, édesanyja, Kállay Malvin is értelmiségi családból származott. Kálnoky László az egri Ciszterci Gimnázium diákjaként alapozta meg tudását, műveltségét. Nyelvismerete lehetővé tette számára, hogy amikor nem jelenhettek meg versei, műfordítóként mégis letegye névjegyét a kortárs magyar irodalomban. A jogi képzettségű fiatal költő köztisztviselőként helyezkedett el az egri városházán, 1939 végén feladatai közé tartozott, hogy gondoskodjon az Egerbe érkezett lengyel menekültek ellátmányáról. 1945 után az alkotó édesapjával szemben a regnáló hatalom oktalan vétkeket, Kálnoky László ellen pedig szülővárosa is súlyos mulasztásokat követett el. 2008. május 19-én és 2012. szeptember 3-án a kegyelet, az erkölcsi jóvátétel jegyében zarándokoltunk el a Farkasréti temetőbe, hogy megkoszorúzzuk a költő sírját. Emellett létrehoztuk Egerben a Kálnoky László Irodalmi és Művészeti Egyesületet. A Kálnoky-centenárium évében az Egri Városszépítő Egyesület új emléktáblát helyezett el a költő-műfordító szülőházán. Megemlékeztünk Kálnoky Lászlóról az Eszterházy Károly Főiskolán, valamint városunk számos általános- és középiskolájában is. Kálnokyról neveztük el a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban működő, igen gazdag helytörténeti gyűjteményt. Az egri Alma Materben szintén emléktáblát avattunk, s a városháza dísztermében jeles egri színművészek közreműködésével tartottunk emlékünnepséget.