Bővebb ismertető
EGY AMATORSZINHAZ ELETE
Nem az együttes konkrét, kronologikus történetét akarom megírni. Hanem azt a mentalitást keresem a Reflex életében, amely túlmutat egy s^^kdolgo^t korlátain. A meghatározó tendenciákat fogom kiemelni, a lényegi produkciókat, nem is lenne értelme elemezni valamennyi előadásunkat, hiszen évente 6-8 bemutatót tartottunk, közülük több „társadalmi megrendelésre" készült, javarészt politikai ünnepekre, megmozdulásokra, s szükségszerűen - a könnyebb megvalósíthatóság végett - az általunk nem favorizált un. „irodalmi színpadi" formában, különféle szövegek montírozásával, a konkrét színházi- és a hozzá kapcsolódó színházra nevelési tevékenységeket.
Aki másra vágyik, annak ajánlom a Zala Megyei Levéltárban található a Zalaegerszegi Reflex Színpad tevékenységének értékelő, elemző bemutatása című dolgozatot. (A Reflex történetéről három szakdolgozat készült: Beke Gabriella, Szabó Szilvia Szombathelyi Tanítóképző Intézet; Molnár Árpád, Ho Si Minh Tanítóképző Intézet, Eger)
^^ amatőr s^ínhá^i a hivatásos mellett — bizonyos tekintetben a^^al símben —
létesíti. E megneves^éssel a^kat egjiütteseket jelölték, amelyek amatör körülmények kö-!lött, de profess^onista s^nvonalú produkciókat ho^ak létre, saját helyiségükben rendszeresen, s^nhá^s^rűen játs^ttak. évben is ebben a si^nhá^ formációban si^ülettek at^ eseményszámba menő produkciók. E csoportok legtöbbje élt as^ amatöri^mus kínálta előnyökkel, a szabadabb mo^ástérrel, és a társadalomban meglévő problémákról próbált s:(ólni élesen, pontosan, többnyire a politikai s^nhá^ es^kö^árával. A.^ év le^ontosabb produkciói: Stációk, Örök Elektra (Szegedi Egetemi S^npad), A skan^n ^ilkosai (Kassák Stúdió), Zarándokének, Bekötő út (Tatabányai Bányás:^^ S^npad), A völgy felett lebegő lány (Che Guevara-műsor), Testvérsiratók (Zalaegerszegi Reflex Színpad), Tapéta és ámjék (Vári Irodalmi Színpad), Mockinpott úr kínszenvedései (Mágocsi Irodalmi Színpad), Négerek imája. Végtisztesség (Mané^s Színpad), Passió magyar versekben (Universitas Egfüttes). Kollektív alkotások, amelyek mögött erőskezű és koncepciózus rendező állt (Paál István, Halász Péter, Éless Béla, Merő Béla, Debreczeni Tibor, Bagossy László, Lengyel Pál, Pmsz} József)- Ezek az eg/üttesek számos külföldi jesztiválra kijutottak, s az ott tapasztaltaktól ihletve gondolatilag és művészi me^ormáltsághan egyaránt új hangot, új formákat hoztak a magyar színházi életbe. Ez a színház a fiatalok színháza volt, s ez irritálta a hivatalosságot, a színházit is, meg a politikait is.
Nánay István Otfeo-ügy
1971. Beszélő, 3. éifolyam, 3. szám.
1970 szeptemberében kezdtem Zalaegerszegen, a Megyei Művelődési Központban dolgozni. Az intézmény vezetője szülővárosomból, Szekszárdról csábított
n rf