Vörös szikrák [antikvár]

ElőszóVörös Szikrák címen bocsátja közre a megyei tanács a Veszprém megyei írók antológiáját. A cím a kötet eszmei mondanivalóját sűríti. Az új élet szikrái ezek a versek, elbeszélések, irodalmi riportok s villanó fényeikkel mutatják azt az újat, amely 1945-tel, hazánk felszabadulásával levegőt kapott és nőni kezdett. A 15. évfordulóval már világossá vált s történelmi perspektívában is lemérhető népünk életének gyökeres átalakulása. Az irodalom és művészet egyes nagy alkotói Ady, József Attila, Derkovics előre jelezték ezt a társadalmi fordulatot, mai haladó íróink derékhada pedig ábrázolni igyekszik ennek az új életnek jelenségeit.Nézzük csak Veszprém megyének, ennek a Balaton felvidékét, a Bakony erdős dombjait és a Kisalföld szélét magába foglaló tájnak átalakuló életét. Az a pezsgés, amely itt napról napra új alkotásokat teremt, nagyobb hatással van a tájra, mint például a török kiűzése utáni telepítések és barokk építés korszaka, mert az csak a feudalizmus restaurációja volt. Nagyobb hatással van, mint a reformkor, amelynek szellemi erjedését a politikai erők nem engedték kibontakozni. A Dunántúl közepét kitöltő Veszprém megye a szabadságharc leverése után az 1945-ös felszabadulásig állandóan visszavonulóban volt, mert kimaradt a kapitalista fejlődésből. Veszprém megyéből a századfordulón több volt az amerikai kivándorló, mint a Dunántúl többi megyéjéből együttvéve. A Horthy korszakban a megye életére a nagybirtokos, klerikális, kispolgári elmaradottság poshadtsága volt jellemző.Az irodalmi életben biztató volt a reformkor nyitánya ezen a tájon, hiszen innen indult Bacsányi, Kisfaludy, itt tanult Jókai, Petőfi. Voltak pillanatok, amelyekben Keszthely, Füred szellemi központokká akartak válni. A szabadságharc után azonban csak Eötvös Károlyt tudta adni a táj, mint legnagyobb rangú irodalmi alkotót. A századforduló veszprémi tehetségei pedig, a Cholnoky