Vörösmarty Mihály Gimnázium [antikvár]

Az iskola alapítása Az 1867-től fennállott Osztrák-Magyar Monarchiában a Magyar Királyság önállóan alakította oktatáspolitikáját. Az újabb kori magyar oktatás alapjait a kiegyezést (1867) követő politikai rendszer, a dualizmus törvényhozása rakta le. A magyar oktatás alsó foka a négy évfolyamú elemi iskola elvégzése után a továbbtanulók számára a felsőfokú tanulmányokra felkészítő középiskolába vagy a gyakorlati jellegű szakiskolákba, illetve polgáriba vezethetett az út. Meghonosodott a középiskolák addig kialakult két típusa: a gimnázium és a reáliskola. A 8 évfolyamos, érettségivel végződő gimnázium mellett a 2/6 osztályos reáliskolákban, a természettudományi tárgyak kaptak nagyobb óraszámot, s a latin és görög nyelv helyett modern nyelveket oktattak. 1867 után, a főváros fejlődése, a polgárosodás szükségessé tette további reáltanodák felállítását. Iskolánk 1871-ben Pest második, a hamarosan egyesült három városrész harmadik reáliskolájaként alakult meg, a nagykörút építésével együtt dinamikusan fejlődő József-városban. Létesítését eredetileg is főreáliskolaként tervezték, de a mielőbbi működés, a feltételek fokozatos megteremtése érdekében 1871-ben alreálként indult, saját épülete elkészültekor, 1874-ben lett főreáliskola. Az iskolafenntartó: a főváros törvényhatósága, a Fővárosi Tanács. A tanárokat a fővárosi közgyűlési „beválasztás" véglegesíti - élethosszig -állásaikban. Az első 25 év A háromosztályos „Pest-józsefvárosi reáltanodá"-ban, a három évfolyamos alreál-iskolában az első három tanévben (1871/72-1873/74) 254 fiútanulóval, az igazgató Felsmann Józseffel együtt mindössze 8 tanárral kezdődött el a tanítás. A 210 helybeli és 44 vidéki tanuló, nagyobb részben kispolgári szülők (iparos, kereskedő, gyári munkás, földműves) gyermeke. A hitfelekezet szerinti megoszlása: 75 % katolikus, 16 % izraelita, 9 % evangélikus és református. Az éves tandíj 10 Ft. A tanárok havi fizetése közel 130 Ft. A tanítási nyelv a magyar, az intézet jellege felekezeten kívüli, a heti tanórák száma 27. A rendes tantárgyak: hittan, magyar nyelv, német nyelv, földrajz és történelem, természetrajz, természettan, vegytan, szám- és mennyiségtan, mértan, szabadkézi rajzolás, szépírás. Ez az iskola egyenrangú a polgárival, ipari foglalkozásokra készítette elő tanítványait. Ezt mutatják a gyakorlati tantárgyak és műhelygyakor-