XIV. Országos Logisztikai Konferencia [antikvár]

LOGISZTIKA ÉS HONFOGLALAS Dr. Nagy Ferenc tudománytörténész-informatikus Előadásunk tárgya a logisztika a honfoglalásban és a honfoglalás a logisztikában, amely történeti közjátékot ad az előző és következő előadások között. A logisztika, mint ismeretes, nagyon sokat kapott a katonai gondolkodástól, a katonai és a gazdasági gondolkodás találkozási területe. A honfoglalás pedig népünk 1100 éves történetének egyik legnagyobb, legfontosabb és legsikeresebb katonai és gazdasági vállalkozása. így a logisztika és a honfoglalás kapcsolatának kutatásán mindkettő nyerhet, ez segíthet mondhatni kicsomagolni és meztelen igazságában mutatni meg olyan tényeket, amelyek egyébként háttérben, homályban maradnak. A vállalati és országos szintű katonai és gazdasági történések közötti logikai utak megépítésében és a különböző szakmai nyelvek közötti átjárásokban segít Bolyai János, a legnagyobb magyar tudós, aki öt évig tanult a bécsi hadmérnöki akadémián, utána tíz évet szolgált műszaki katonaként, és a filozófiai logisztika magyar úttörője. Erre már 1935-ben(!) figyelmezetést találunk: "egyik különösen lehetetlen fantazmagóriának tartott indítványáról, a matematikai precizitással kiépített tudományos nyelvről is kiderül újabban, hogy egy tekintélyes filozófiai irányzatnak, a tudományos vitákban ma nagy szerepet játszó logisztikának is végső célját képezi. S ennek a célnak úgy a kitűzésében, mint az elérésére kialakított módszerében szinte változatlanul a Bolyai János által már két emberöltő előtt követett úton halad. "[1] Előadásunk három részből áll. Először megnézzük a honfoglalást katonai szempontból, majd megnézzük gazdasági szempontból, és végül a gazdaság fejlődésvonalán elérkezünk a jelenig. A történetkutatás értelme ugyams az, hogy segítsen történelmi távlatban tekinteni a jelent és segítsen elébe menni a jövőnek, történeti ismeretekkel fbikészíteni rá. 1. A honfoglalás mint katonai vállalkozás Első megközelítésben úgy tűnik, hogy a honfoglalás nem úgy kezdődött, mint egy gondosan megtervezett és hatékony logisztikai támogatással végrehajtott diadalmenet, hanem sokkal inkább mint fejetlen menekülés egy súlyos katonai vereséghez vezető meggondolatlan üzleti vállalkozás miatt. De az alaposabb kutatás azután feltárja annak titkát, hogy miként lett a honfoglalás és honalapítás hibák és vereségek ellenére mégis a magyarság egész történetének egyik legsikeresebb vállalkozása. A háború a politika folytatása más eszközökkel, a politika pedig a gazdaság koncentrált kifejezése. 894-ben kereskedelmi okból háború tört ki Leó bizánci császár és Simeon bolgár cár között. Akkor is a gazdaság volt az alap. Leó