XIX. Növénynemesítési Tudományos Nap [antikvár]

il______előadásokA SZIE, MKK GENETIKA ÉS BIOTECHNOLÓGIA INTÉZETÉNEK EREDMÉNYEI A NÖVÉNYNEMESÍTÉS TUDOMÁNYOKBAN ÉS A NEMESÍTŐ UTÁNPÓTLÁS NEVELÉSÉBENHeszky László, Kiss ErzsébetSzent István Egyetem, Genetika és Biotechnológiai Intézet, 2103 GödöllőA Genetika és Biotechnológiai Intézet a hazai nemesítő utánpótlás képzésének meghatározó bázisa maradt a rendszerváltást követően is. Az Intézet három fő diszciplína (genetika, növénynemesítés, növénybiotechnológia) felelőse az egyetemen, melyeknek tárgyait magyar és angol nyelven oktatja különböző BSc és MSc Szakokon. Az Intézet oktatói az elmúlt évtizedekben számos új tantárgyat vezettek be a magyar felsőoktatásba (pl. Növénybiotechnológia, Transzgénikus növények, Növényi molekuláris genetika és genomika, Molekuláris növénynemesítés stb.).A Mezőgazdasági Biotechnológus Mester Szak oktatását elsőként kezdtük el az országban (2008), növénybiotechnológia és állatbiotechnológia szakirányokon, nappah és levelező formában. Hallgatószám 57 fő, melyből 23 fő már diplomázott. Az Agricultural Biotechnology angol nyelvű MSc szakot külföldi hallgatókkal fő) 2012-ben indítottuk. Az Intézet az elmúlt időszakban is folytatta az unikálisnak számító Növénygenedkus Szakmérnök 2 éves levelező képzést. Az elmúlt 20 évben 78 fő szerzett szakmémöki diplomát. Az Intézetnek Növénygenetika, Növénynemesítés és Növénybiotechnológia címmel, doktori (PhD) programja is van, melyben jelenleg 29 doktorandusz tanul. 1992-töl 58 PhD hallgató védte meg sikerrel disszertációját. A posztgraduális oktatásban elért eredményekhez hozzájárahak az MTA MTK Intézeteiben, az MBK-ban és a GK kft-ben működő kihelyezett SZIE Tanszékek kutatói, valamint az intézet címzetes- és magántanárai.Az Intézet kutatási területeit a klasszikus növénynemesítés (kukorica, szója és évelő rozs), a sejtgenetika és szövettenyésztés, valamint a molekuláris genetika és molekuláris nemesítés (szamóca, szőlő, alma, paradicsom, szegfű, kukorica, cirok, sárgadinnye, stb.) jelentik. A növényi genomika és géntechnológia keretében különböző fajok génjeinek klónozásával, azonosításával és funkcióelemzésével foglalkozunk. A molekuláris genetikai és molekuláris növénynemesítési kutatásaink központjában a molekuláris taxonómia, archeogenetíka, fitoremediáció, kapcsolt markerek azonosítása és molekuláris ujjlenyomat vizsgálatok állnak. A kutatásokban nemcsak a doktorandusz hallgatók, hanem a graduális képzésben tanuló diákok is részt vesznek, akik több első helyezést értek el az OTDK versenyeken. Az eredményeinket rendszeresen nemzetközi IF-es tudományos lapokban publikáljuk (HortScience, Vitis, Euphytica, Seed Science, Z. Naturforschung, stb.).Az elmúlt 20 évben összesen 151 angol, 101 magyar tudományos publikáció, 56 könyv, könyvfejezet és jegyzet jelent meg (IF: 45,526, Hivatkozások száma 604). Az Intézet oktatói által vezetett és sikerrel védett doktoranduszok száma 26 fő.Az Intézet együttműködve a hazai nemesítőkkel, rizs, szója, repce és rozs fajokból összesen 4 államilag elismert és 1 szabadalmazatott fajta nemesítésében vett részt. Ezek mindegyike különlegesnek számít. A NOVENTA szójafajta (1989) szuperkorai genetikai forrásként szolgált. Az DÁMA rizsfajta (1992) az első biotechnológiai úton előállított fajta volt hazánkban, és húsz év óta köztermesztésben van. A PERENNE évelő rozsfajta (1998), egy új növényfaj, a fajhibrid évelő rozs {Secale cereale x S.montanum) kultúrába vételét jelentette. A BIORYZA rizsfajta (2002) az organikus gazdálkodást szolgálja. A GK Trendi HO repcefajta (2012) pedig az első nagy olajsav tartalmú magyar repcefajta.