XVI. Növénynemesítési Tudományos Napok [antikvár]

Plenáris előadások15fGABONAFÉLÉK REZISZTENCIÁRA NEMESÍTÉSE BETEGSÉGEKKEL SZEMBENMesterházy Ákos, Tóth Beáta, Lehoczki-Krsjak Szabolcs, Purnhauser László, Csősz Mária, Szabó-Hevér Ágnes, Bartók Tibor, Varga MónikaGabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft., SzegedA biotikus stresszek közül a gombabetegségek a legfontosabbak, de a vírusok is jelen vannak. Módszeres kutatás a búzában van leginkább, az egyéb kalászosoknál a nemesítés kizárólag a természetes fertőződés alapján történik. A búza levél- és szárrozsdánál már megindult a markertámogatta szelekciós munka egyes rasszspecifikus hatékony génekkel szemben. Kis mértékben ugyan, de a nem-specifikus ellenállóság kutatása is folyik, számos, jó felnőttkori ellenállóságú, de ismeretlen genetikai hátterű anyag van az intézetekben. Egy EU-s munkában igazoltuk, hogy ilyen nem specifikus rezisztencia levélrozsdával szemben a vizsgált fajták kétharmadában jelen volt. A legfontosabb kórokozóknál a populációgenetikai munka is beindult.A gabonafélék élelmiszer- és takarmánybiztonságát legnagyobb mértékben különböző toxikus gombák veszélyeztetik. A növények közül a búzára és kukoricára, a kórokozók közül a különböző Fusarium fajokra, ill. újabban az Aspergillus flavusra koncentrálunk. Az eredmények szerint a toxinszennyezést leginkább az ellenállóság növelésével lehet csökkenteni. A toxinszabályozás legalább 90%-a a rezisztencia függvénye, és csak a maradék kapcsolható más mechanizmusokhoz. Ez mind búzában, mind kukoricában így van. Ezért nemesitési szempontból más utak keresése nem ígér hatékony megoldást. Bár abszolút rezisztencia egyik kórokozóval szemben sem létezik, de vannak hatékony, igen jól használható források. Búzában a sokféle törzskísérletben legalább tízszeres, az elismert fajtáknál két és félszeres eltérések vannak; a rezisztensebb anyagok jelentős része még vagy fiatal, vagy egyéb tulajdonságaiban még nem versenyképes. Találtunk jó vagy igen jó rezisztenciát tritikálé és rozs fajtákban is, ami ezekre nem jellemző. Hasonló a helyzet kukoricában is, a tízszeres különbség mind a fertőzöttségnél, mind a toxintartalomnál megvan., azaz nincs rezisztenciaforrás hiány. A legnagyobb hazai intézetekben a fiizáriummal szembeni nemesítés és szűrés már a napi gyakorlat szintjén van. A meglévő fajták és hibridek között is lehet az átlagosaknál lényegesen jobbakat találni, a vizsgált szegedi anyagban a Holló, a Csillag és a Fény tartozik ide, a kukorica hibridek közül a Csanád és a Kenéz emelkedik ki. Búzában a kiváló törzsek között vannak őszi eredetű kombinációk, de már számos olyan törzsünk is van, amelyek Sumey 3, illetve Nobeoka Bozu forrást tartalmaz. 2009-ben jelentettük be állami kísértetekbe a Ttj/RC 103//2*In/Gó kombinációt. A fajtaelöállító program évente 150 körüli keresztezést mutat fel. A kukorica vonalszelekció S4 nemzedékben van. A jövőben fontos lesz a fajtaminősítés korszerűsítése e betegségekkel szemben.Búzában kisebb programok vannak vírusokkal szemben mindkét növénynél, rovarrezisztencia munka is folyik, az utóbbi években a levélfoltosságokra is sokkal több figyelem jutott. Cél olyan növények előállítása, amelyek minél több betegséggel szemben mutatnak fel legalább közepes ellenállóságot, és nagyfokú fogékonysággal egyikkel szemben sem rendelkeznek.A kutatásokat a NAP BIO, az OMFB 01286/2004 és OMFB 00313/2006, valamint az EC KBBE-2007-222690-2 MYCORED pályázat támogatta.