Zala megye leírása a reformkorban [antikvár]

A XVIII. század végét követő fél évszázadnyi időszak alatt számos, elsősorban földrajzi és statisztikai, részben gazdasági leírása születt Magyarországnak, s ezek mára nagyközönség kezébe is kerültek. Vályi András: Magyarországnak leírása három kötetében (1796-1799), Magda Pál: Magyarországnak c. munkájában (1810), vagy Fényes Elek kétkötetes Magyarország leírása (1847) címet viselő, talán mnid közül a legismertebb munkájában, foglalkoztak természetszerűleg Zala megyével, annak földrajzi helyzetével, lakosságával, természeti adottságaival, kereskedelmével és közlekedésével, gazdaságával és népével. Mondanivlójukat a munkák természetéből következően enciklopédia-szerűen adták elő, s egy-egy terület, egy megye, vagy egy adott téma a kor kívánalmainak - és a műveltebb olvasóréteg igényeinek - megfelelő mélységben szerepelt bennük.E közkézen forgó munkákat jól egészítették ki a kor igen színvonalas térképei és atlaszai, hogy csak a legismertebbeket; Korabinszky János: A magyar királyság atlasz-át (1804), Lipszky János Magyarország térképét (1804-1810), Márton József: Magyar Atlas-át (1811), vagya Görög-Kerekes-féle atlasz laponként is forgalomba került - több kiadást megért - megyei térképeit említsük.