Zalaegerszeg [antikvár]

Zalaegerszeg tegnap, ma és holnap Zalaegerszeg. Zala megye székhelye, a Dunántúl délnyugati régiójában, szelíd domboktól övezett völgyben fekszik. A 62.000 lakosú középváros a Zala folyó egykoron mocsaras völgyéből kiemelkedő hátságokra épült.Létezéséről az elsö biztos adat egy 1247-ben keltezett oklevélen található, mezővárosi rangjáról egy 1446-os oklevél tanúskodik. Dúlta török, tizedelték járványok, de a fejlődésnek nem tudtak gátat vetni. Zalaegerszeg 1732-töl - a vármegyeház felépülésének időpontjától - a megyegyűlésck állandó színhelye, s így vitathatatlanul Zala vármegye székhelye lett. A fejlődésnek a polgármesterré választott ambiciózus ügyvéd. Kovács Károly adott újabb lendületei, Zalaegerszeget 1885-ben rendezen tanácsú várossá nyilvánították. A volt mezőváros képe egyre váro-siasodott, erősödött kézműipara és ipara, az 1900-as évek végére kiépült a villany- és telefonhálózat is.A hajdan kisváros Egerszeg iparosodása az 1937-bcn feltárt kőolajmezőnek köszönhetően indult cl, s a XX. század közepétől gyorsult fel. Sorra épültek termékeikkel ma is hírnevet szerző üzemei, gyárai (Ruhagyár, Kőolajipari Vállalat, Zala Bútorgyár, Tejfeldolgozó Üzem, Caola, Baromfifeldolgozó Vállalat, Hűtőipar, Zalahús, Zalakerámia). A rendszerváltást követő években ezeknél a vállalatoknál is elindult a privatizáció, ugyanakkor ma már jelentős súlyt képviselnek a sorra alakuló kis- és középvállalkozások is. Az egész térség fejlődése szempontjából mcghatá-m-rozóak a XXI. század iparágait megtestesítő számítástechnika és elektronika ide települt multinacionális cégei (Flextronics, GE Lighting Tungsram Rt., Schneider Elcctric).A város építészetileg magában hordozza valamennyi épiteszeli áramlat és divathullám jellemző jegyeit, de tervezőinek és építőinek köszönhetően sikerült megőriznie sokszínű, emberi léptékű és - különösen a városközpontban - sajátos, egyéni arculatát.Zalaegerszeg diákvárosnak is tekinthető, hiszen az általános, középfokú és speciális oktalást 23 iniéz-ményc szolgálja, lovábbá két főiskolája fogadja a hallgalókal. A város élénk kulturális élettel rendelkezik, számtalan közművelődési intézménye várja alátogatókat: a Hevesi Sándor Színház, az Alsóerdei Nyári Színház, a volt zsinagóga patinás épületében működő Hangverseny- és Kiállítóterem, a Gönczi Ferenc ÁMK, a Göcseji Múzeum, az országban elsőként létesült Falumúzeum, a zalai kézműves hagyományokat folytató Kézművesház és az ipartörténeti érdekességeket kínáló Olajipari Múzeum. Folyamatosan hímevet szerez a településnek magas színvonalú sportélete, több mint 90 egyesülete működik közel 180 szakosztállyal.Zalaegerszeg ma is számtalan lehetőséget kínál az itt élőknek és az ide látogatóknak, hiszen az utóbbi években a település jövőjét alapvetően meghatározó tervek és célok megvalósítása indult el. Ezek közül méltán kiemelkedő jelentőségű a 74-es és a 76-os főközlekedési utak várost elkerülő szakaszainak megépülése, valamint az idegenforgalom számára vonzó kínálatot jelentő Gébárti termálprogram, melynek elsö ütemében elkészült a 400 négyzetméteres élményfürdő.E könyv lapjain megjelenő fotók egyéni látásmóddal ragadják meg a szinte napról-napra új arcát mutató Zalaegerszeg látványos, szemet-lclket gyönyörködtető mozzanatait.Jó szívvel ajánlom minden városunkkal ismerkedni szándékozó, szcmlclődő kedves olvasó kezébe!Dr. Gyimesi Endrepolgánnesier