Zamárdi - Szántódpuszta [antikvár]

A magyar múlt egyik patinás települése Szántódpuszta. Nevét, határának és javainak említését és körülhatárolását legrégibb magyar nyelvű emlékük, a Tihanyi Alapítólevél őrzi. Az 1055-ben kelt okirat arról tudósít, hogy I. Endre király a tihanyi bencés monostor szolgálatára rendelte Szántódot, több más, a Balaton északi és déli partján felsorolt településsel együtt.Szántód középkori életének a török pusztítás vetett véget. Az 1609. évi úrbéri összeírók a helységet lakatlan pusztának regisztrálták. A tihanyi monostor urai a 18. sz. első évtizedeiben magyar és idegen ajkú telepeseket hoztak földjeik megművelésére. A bozótos, ingoványos elvadult földeket a magyar Szabó, Mészáros és Farkas családok mellett Kugli, Gottlieb és Bügnerek teszik termékennyé. A pusztának mai települési képe főbb vonásaiban ekkor alakult ki.