Zemplén megyei országgyűlési követválasztások [antikvár]

ZEMPLÉN MEGYEI ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETVÁLASZTÁSOK 71861-1910/ 1849. aug. 13-án a magyar szabadságharc elbukott. 1850-ig Haynau tartotta rettegésben az országot.Rémuralmát a Schwarzen-berg-féle abszolutizmus követte, amelynek magyarországi megvalósítója Alexander Bach volt. 1850. és 1861. között a legkisebb önkormányzati testületeket is felfüggesztették, felszámolták a magyar országgyűlést, a megyei autonómiát, a falusi közigazgatás önállóságát. Magyarországot külföldi hivatalnokok lepték el, a hivatalos nyelv a német lett. Létrehozták a magyarországi fő-kormányzóságot, amelyet öt kerületre osztottak (Pozsony , Sopron , Nagyvárad, Kassa, Buda). Leválasztották hazánkról Horvátországot, Erdélyt külön egységként kezelték.1 1850-ben megszűnt Ausztria és Magyarország között a vámhatár. Mindezek megvalósítását lehetővé tette, hogy az 1850-es évek elején Ausztria belső és külső helyzete kedvező volt. 1859-ben azonban kitört az osztrák-francia háború és Solferinónál az 2 osztrákok súlyos vereséget szenvedtek. Magyarországon tüntetések zajlottak le, forrongott az ország. A zavaros belpolitikai helyzeten Ferenc József az októberi diploma kiadásával próbált segíteni, amely a centralizációt föderá- 3 cióval cserélte fel. A diploma értelmében a birodalom tartományai belső önállóságot nyertek. Magyarországon megszüntették a kerületi rendszert, visszaállították a helytartótanácsot, a kancelláriát, a megyerendszert, a magyar nyelvű közigazgatást. ígéretet tettek a magyar országgyűlés összehívására is. A diploma azonban nem vetett véget a nemzeti mozgalmaknak, mint ahogy azt Bécsben remélték. Ezért nemsokkal utána, 1861.febr. 26-án Ferenc József pátenst adott ki, amely tulajdonképpen azt tartalmazta, hogyan kell a Reichsratba képviselőt választani. A pátens azonban ezzel a rendelkezéssel besorolta Magyarországot a többi osztrák tartomány közé. Egy liberális korszak kezdetét jelentette ugyan Ausztriában, de nem mozdította elő a Magyarországgal való megegyezés ügyét. Ilyen előzmények után 1861-ben április 2-ra hívták össze az országgyűlést. Az 1848. V.t.c. alapján Zemplén megyében is meg- 187