Zounuk 22. [antikvár]

Részlet a kötetből:ELEK GYÖRGYA GERGELY HALOMTÓL A KARAJÁNOS-GÁTIG TÁJTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSII. RÉSZTájtörténeti tanulmányunk újabb részében az előzőleg tárgyalt Berektől és az Üllőtől dél-délnyugati irányban húzódó karcagi határrészek történetét szeretnénk felvázolni. A Madarasi úttól a Gergely-halom, a Ravaszlyuki Hármashatár érintésével, a délen található Karajános-gátig húzódó határvonalon érintett területek a középkor óta a (Nyugat-) Nagykunság belsejében feküsznek. Az itt futó határ régebben hat, ma öt település területét választja el. Annak ellenére, hogy szinte teljes egészében kunsági községek ölelik körül, itt is találunk a középkorban vitás vagy bizonytalan tulajdonú földeket éppúgy, mint a tekintélyes nagyságú (67.300 holdas) karcagi határ más szegleteiben.Mai ismereteink szerint Karcagúj szállás település nevét éppen a püspökladányiakkal, a váradi püspökség birtokával szomszédos, keleti határrész bejárásakor felvett oklevélben foglalták először írásba, 1506-ban. Az ekkor megejtett határjáráson a nádori tisztviselők a határ pontos kijelölésével igyekeztek rendezni a kunok lakta Asszonyszállás, Karcagújszállás és Ladány régóta húzódó villongását. (Nem sikerült).