A kutyatartás ábécéje [antikvár]

E könyvecske szerzői semmiképpen sem szeretnének úgy járni, mint az az író, aki megkérdezte neves francia kiadótól, Gaston Gallimard-tól, olvasta-e legutóbbi kötetét. - Ó, igen - válaszolta Gallimard. - Olvastam. - És? - érdeklődött izgatottan az író. - Nézze, a mű engem valahogy Nagy Károly kardjára emlékeztet. A kíváncsi író tüstént hazarohant és föllapozta a lexikont, amelyből megtudta: Nagy Károly kardja hosszú volt és lapos! Nos, egyvalamit mindenképpen sikerült megvalósítanunk: kötetünk nem lett hosszú. Címszavainkban szinte a lexikonok tömörségével igyekeztünk összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat. Legfontosabb tudnivalók?! Hát igen, ez okozta nekünk a legtöbb fejtörést. Mi szerepeljen kutyás ábécénkben és mi maradjon ki belőle? Úgy véljük, bár nagyon szubjektívan, de talán helyesen jártunk el, amikor szinte teljesen kihagytuk az anatómiát, az örökléstant és csupán fel-felvillantottunk valami keveset a küllemtanból, valamint a kiképzésből. Hosszú-hosszú évek tapasztalatai alapján ugyanis az a meggyőződésünk, hogy a kutyatartás ábécéje a mindennapi "rutinból" - a gondozás, ápolás, etetés, nevelés praktikus teendőiből áll. "Kislexikonunk" címszavait éppen ezért ebből a témakörből állítottuk össze. Olyan kézikönyvet kívántunk letenni a kutyatartók karácsonyfája alá, amelyet fellapozva mindenki pillanatok alatt megtalálja éppen időszerű problémájára, kérdésére a feleletet: hol és hogyan tartsa; mikor, hányszor, mivel etesse kutyáját; mit tegyen, ha kedvence sovány, kedvetlen, fejletlen; vagy éppen nem eszik; hurutos a szeme, hullik a szőre, köhög, hasmenése van - és így tovább. Bízunk abban, hogy mintegy 250 címszavunk között mindent - vagy legalábbis majdnem mindent - megtalálnak, amire kíváncsiak, amire szükségük lehet. Ebben a reményben kívánunk ábécénkhez kellemes és hasznos lapozgatást.