A magyar bélyegek monográfiája VI. [antikvár]

Olvasóink a Magyar Bélyegek Monográfiájának jelen, VI. kötetében a magyar posta 1867-1967 közt keletkezett hely-keletbélyegzéseiről kapnak minden postahelyre kiterjedő felsorolást. Azaz, pontosabban, a bélyegzőkről, hiszen magát az eszközt kell ismerni, leírni, tipizálni ahhoz, hogy lenyomatát a postai küldeményeken azonosíthassuk, gyűjthessük. A Monográfia I. kötetében a magyar posta által 1752 óta használt különböző bélyegzők rendszerezése, áttekintése megtörtént. A rendszerezés elve és alapszerkezete maga természetesen azóta sem változott, a részletek tekintetében azonban jelentős gazdagodás, itt-ott módosulás jött létre. Ez a szerző szorgalmas kutatómunkája mellett annak köszönhető, hogy a Monográfia I. kötete felhívta a gyűjtők figyelmét bélyegzéseink történetének megoldatlan kérdéseire, és sokan siettek anyagukkal, tapasztalataikkal a részletes kidolgozás megsegítésére. Örömmel mondhatjuk el, hogy a magyar posta bélyegzéseinek gyűjtői nemzetközi összehasonlításban is párját ritkító segédeszközt kapnak kezükbe a sok ezer bélyegzés közti eligazodásra, a gyűjtési terület felmérésére, a kívánatos specializálódás kibontakoztatására.