Bővebb ismertető
A MAGYAR ÉRTÉKPAPÍR 200 ÉVEEz a Kiállítás azért jött létre, hogy a látogató megismerkedhessen a napjainkban forgalomban lévő értékpapírok elődeivel. A bemutatott régi emlékek a hazai köz- és magángyűjtemények legértékesebb anyagaiból kerültek elő.Az értékpapírok az újkori, XVII-XVIII. századi világgazdasági rendszer kialakulását eredményező gazdasági folyamatok által jöttek létre. A korábbinál nagyobb kereskedelmi vállalkozások, az ipari forradalom következtében alakult gyárak, valamint a nagy vasútvonalak létrehozása fokozott tőkekoncentrációval jártak együtt. A szükséges pénzmennyiséget a legtöbb esetben értékpapírok kibocsátásával szerezték meg. Az értékpapírok a kibocsátó oldaláról a tőke előteremtésének eszközét, a papírok megvásárlóinak pedig hosszúlejáratú tőkebefektetést jelentettek. A hitelező választhatott a különféle rendszeres jövedelmet ígérő papírok közül, amelyeket vagy az adott vállalkozás nyereségrészére, vagy a kölcsön összege után járó kamatra, vagysorshúzások útján megszerezhető nyereményekre vonatkozóan állítottak ki. Ennek megfelelően az értékpapírok három nagy csoportját különböztetjük meg: az osztalékpapírokat, a kamatpapírokat és a nyereménypapírokat. Az osztalékpapírok legelterjedtebb típusa a részvény, a kamatpapíroké a kötvény, a nyereménypapíroké a sorsjegykölcsön.Magyarországon az első értékpapírok az 1700-as években jelentek meg Mária Terézia háborúi idején. Az állam kötvények, ún. fizetési kötelezvények kibocsátásával próbált pénzhez jutni. Ezeket a papírokat, illetve kamatszelvényeiket elfogadták fizetési eszközként, ezért egyben a papírpénz korai történetének is becses emlékei. Hazánkban a nagyobb arányú kapitalista fejlődés csak a XIX. század első felében, a reformkorban indult meg Széchenyi és Kossuth vezetésével. Részvényes társaság alakult többek között a Lánchíd (1836) és a Vukovár-Fiume vasútvonal (1847) megépítésére, valamint létrejött a két legnagyobb magyar hitelintézet, a Pesti Első Hazai Takarékpénztár Egyesület és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc bukása lelassítot-3