Aloe Vera a természet ajándéka - Háziállataink egészsége [antikvár]

A kiegészítő és alternatív gyógyászat egy nagy terület, amely két tucat vagy annál is több terápiás megközelítést foglal magában, és a humán orvoslás területén látványos mértékben terjed. Egy újabb felmérés szerint az Egyesült Királyságban évente 10-12 millió alkalommal keresik fel a betegek a kiegészítő terápiával foglalkozó szakembereket. A kiegészítő gyógyászat holisztikus felfogása a humán orvoslás területén egyre inkább versenyre kel a hagyományos felfogással. Az állatgyógyászat területén ugyanakkor a holisztikus szempontok nehezebben értékelhetők, és a kiegészítő és alternatív gyógyászat alkalmazásának éber és kritikus klinikai értékelésen kell alapulnia. Ez az állatorvoslásban még fontosabb lehet, mint a humán gyógyászatban, mivel az emberorvoslásban a kiegészítő és alternatív kezelések hatásosságának értékelésében fontos kérdés a betegek elégedettsége, ami az állatorvosi munkában nem mérhető. A placebo-effektus az állatorvos számára is hasonlóan fontos. Természetesen nagyon fontos, hogy a különböző kiegészítő és alternatív terápiákat ugyanolyan kritikus vizsgálatnak vesszük alá, mint amilyen egy hagyományos terápiás molekula kifejlesztéséhez szükséges. Sok esetben azonban az anekdotaszerű bizonyítékok összegyűjtése is nagyban hozzájárul például egy gyógynövény-készítmény nyújtotta terápiás előnyökbe vetett hitt megalapozásához. Modern gyógyszereink közül nagyon sok a gyógynövényekből készült hagyományos orvosságokból származik, és a természetben szabadon élő állatokat és növényeket még ma is vizsgálják gyógyító tulajdonságaik szempontjából, hogy később gyógyszerkémikusok tanulmányozzák azokat annak érdekében, hogy kiemelkedő hatékonyságú fertőzésellenes szert vagy más gyógyszermolekulát állítsanak elő belőlük. Ebben az orvosi aloéval (Aloe vera) foglalkozó kötetben David Urch - aki egyértelműen meg van győződve az orvosi aloé által termelt antrakinonok vagy emodinek gyógyító tulajdonságairól - összegyűjti az e gyógynövényből készült orvosság lehetséges alkalmazásait. Ahhoz, hogy részletes adatokat találjunk az aloéfélék használatáról, vissza kell mennünk a régebbi gyógyászati szövegekhez, például Hoare "Állatgyógyászati Anyagok és Terápiás Módszerek" [Hoare's Veteriary Materia Medica and Therapeutics] című, 1942-ben megjelent munkájához. Az újabb kiadványok csak néhány sornyi nyomtatott szöveget áldoznak a témának, vagy egyáltalán nem említik meg azt. Ezért ez a könyv - "Orvosi aloé - a természet ajándéka" - olyan információk forrása leszek, melyek máshol nem férhetők hozzá. Az olvasó feladata lesz eldönteni azt, hogy mely esetekben helyénvaló az orvosi aloé alkalmazása. Az erre vonatkozó döntést mindig az állat klinikai állapotának gondos értékelése és a terápia indokoltáságnak igazolása után kell meghozni.