Bővebb ismertető
Debreceni Pozsgástár 2010/1.
Norbert Göhl és Alan Butler
Szerkesztőségi levél
Ez a cikk egy bécsi találkozó alkalmával, Norbert Göbl érdekes gyűjteményének meglátogatása során lezajlott, a Sansevieria-k meghatározásával kapcsolatos beszélgetések eredményeként jött létre. Norbert több mint 4000 növényt zsúfolt be sikeresen két közepes méretű növényházába. Rendkívül terjedelmes Haworthia és Crassulaceae gyűjteménye van, de újabban érdeklődése a Sansevieria-k felé irányul, bár a helyigénjmk korlátozó tényezőt jelent számára. A nagyobb növényeket a házban tartja. E cikkben hivatkozunk a Haworthia nemzetségben fennálló állapotokra, összehasonlítva a Sansevieria nemzetséggel, remélve, hogy elkerüljük a nevek körüli kavarodásokat. Ahogy a Haworthia szakértő, M. Bruce Bayer számtalan cikkében leírta, a faji rangot elérni néha meglepően könnyű, néha viszont nagyon nehéz. A probléma az egymás mellett élő fajok között megfigyelhető fokozatos átmenetben rejlik. Ez az oka, hogy némely popu-
lációt nagyon nehéz egyik vagy másik fajhoz sorolni, bár nyilvánvalóan mind a kettőhöz nagyon hasonlítanak. Egy populáció, amely két ismert fajjal is hasonlóságokat mutat, valószínűleg hibrid eredetű, amennyiben nem foglalkozunk a konvergencia lehetőségével. Ez azt jelenti, hogy genetikai csere történik a két faj között, mely egy vagy több hibrid populáció létrejöttéhez vezet. Feltéve, hogy az eredeti fajok két populációja még létezik, a mindkettőre hasonlító populáció származása kézenfekvő. Sokkal nehezebb a dolgunk, ha olyan maradvány populációval állunk szemben, melynek egyik vagy mindkét eredeti populációja már eltűnt. Hogyan kellene neveznünk az ilyen populációt helyesen?
A legkönnyebb dolog lenne, ha a származtatást helyes, például Sansevieria pinguicula/ phillipsiae névvel illetnénk. Ez a név elmondaná, hogy a Sansevieria pinguicula és a Sansevieria phillipsiae közötti köztes formáról van szó. De nem tudnánk meg belőle viszont azt, hogy a két faj között hol helyezkedik el az új forma. Közelebb van-e az 'A' fajhoz (1), vagy közelebb áll a 'B' fajhoz (3), vagy a kettő között középen helyezkedik el (2)? Ezt a következőképpen jelölhetjük: 'A' 1 2 3 'B'. Az
egész még sokkal bonyolultabbá válik, ha egy harmadik faj is belép a körbe. Az 1. és 2. ábra
7-2. kép A Sansevieria pinguicula és a Sansevieria phillipsiae két átmeneti formája, (kép: Mike Phillips)
Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) főügyész, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
Kecskeméten született, iparos, nem nemesi családban. Szülővárosában, más alföldi mezővárosokhoz hasonlóan, az iparos-paraszt polgárság tehetősebb tagjai támogatták a művelődés intézményeit. Katona szülei, bár maguk iskolázatlan emberek voltak (apja takácsmester), fontosnak tartották, hogy legidősebb fiúgyermeküket taníttassák. Gimnáziumi osztályait befejezve Katona József jogi tanulmányokat kezdett: a kor szokásai szerint a nem nemesi származású ifjak számára a jogi pálya tette lehetővé a vármegyei vagy városi tisztségek betöltését, illetve az értelmiségi foglalkozások művelését.
Egyetemi tanulmányai során nem ért el különösebben jó eredményeket, viszont számos egyetemi társához hasonlóan színészként csatlakozott a pesti magyar színtársulathoz. Békesi József álnéven írta alá a szerződését. Kisebb szerepeket játszott, de drámafordításokkal, átdolgozásokkal és eredeti darabok írásával szintén kimutatta a színjátszás iránti elkötelezettségét. Színésztársai között volt Széppataki Róza, aki később Déryné néven vált halhatatlanná.Katona félszegen, levélben vallott szerelmet a színésznőnek, aki nem viszonozta érzelmeit; valójában nem is tudta igazán, kitől kapta a vallomást, hiszen a fiatalember csak a neve kezdőbetűit írta alá. A színészet mellett egyetemi évei alatt a történelem foglalkoztatta, korai drámái is főként történelmi tárgyúak.
1815-ben tett ügyvédi vizsgát, és ebben az évben készítette el Bánk bán című történelmi drámája első változatát. Ezután drámát többet nem írt. Pesti ügyvédek irodájában dolgozott mindaddig, míg 1820-ban rövid ideig önálló irodát nem működtetett. Ez a vállalkozása kudarccal végződött, viszont sikeres pályázata alapján ugyanebben az évben szülővárosában alügyésszé választották. 1826-ban városi főügyész lett. Zárkózott, magányos életet élt, színjátszással, irodalommal hivatásszerűen nem foglalkozott.
Még nem volt negyven éves, amikor egy nap, 1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban meghalt. Szülei a Seress Pál ismerősüktől kért kölcsönpénzből temették el fiukat április 17-én.
Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
1976-ban született Gyulán, jelenleg is itt él. Egykori középiskolájában, az Erkel Ferenc Gimnáziumban tanít magyart és történelmet, 2006-tól a Bárka folyóirat szerkesztője.
Első novelláskötete 2003-ban jelent meg, Szindbád nem haza megy címmel, a Tiszatáj Alapítvány gondozásában.
Második kötete, az Árnyas utcai szép napok ugyancsak a Tiszatájnál, a 2008-as könyvhéten látott napvilágot, s ugyanúgy elbeszéléseket-novellákat tartalmaz.
A térképnek, háttal címmel 2010-ben jelent meg kispróza-kötete, a Gyulai Hírlap Kiadó szerkesztésében.
A 2011-es könyvhétre Kis és egyéb világok című kritikakötetével jelentkezett a FISZ-nél, amely 2015-ben, ugyancsak a könyvhétre, Ki mondta, hogy jó volt című regényét is kiadta.
2015 őszén jelent meg – Farkas Zoltán, az Ektomorf zenekar énekesének közreműködésével – Outcast című életrajzi kötete, az Athenaeum gondozásában.
Novelláit angol, német, olasz, román és szerb nyelvre fordították le.