Digitális fényképezés és eszközei [antikvár]

1999-ben, az LSI Kiadónál megjelent könyvünket ezekkel a mondatokkal kezdtük: Napjainkban válik a digitális fényképezés a hagyományos, filmes fényképezés reális alternatívájává. A fényképezni vágyók és gép beszerzésén gondolkodók legújabb dilemmája, hogy hagyományos - filmet használó vagy digitális - film nélküli - fényképezőgépet szerezzenek be. A kínálat ma már mindkét kategóriából 5 óriási. Az új technika rohamosan terjed, az áttérés elkerülhetetlennek látszik."Egészen biztos ma már, hogy a digitális fényképezés nemcsak csatát nyert, hanem egyre több területen hódít. Ma már több digitális fényképezőgépet adnak el, mint hagyományosat. Neves filmgyártók szüntetik be a termelést, de a gyárbezárások érintik a fényképezőgépek gyártóit is. Köztük még az olyan méltán híres cégek is szerepelnek, mint a Konica-Minolta, aki a digitális versenyben is résztvett, méghozzá nem is a leggyengébbek között. Gyártókapacitását mindenesetre eladta a Sonynak. Hybrid-imagingnek nevezik, amikor filmre fotózunk, majd azt szkenneljük. Fő tömegében, vagyis a kisfilmes gépek területén ezt a hibrid megoldást lassan kiszorítja a teljesen digitális technika. Ugyanakkor a nagyfilmes és műszaki (csillagászati, geodéziai) fotózás területén a filmben és a szkennerekben még óriási tartalékok rejlenek, amelyeket az új technika még évtizedekig nem fog utolérni. Ez azonban az igazi, professzionális fotózás területe. A kétféle technika és berendezéseik mellett egyformán nyomós érvek sorakoztathatok fel. A legfontosabb szempontok mindenképpen az ár és a cél, vagyis mire is szeretnénk használni az új gépet. Az áttekinthetetlenül gazdag, mégis napról napra tovább bővülő választék telíti a piacot és lenyomja az árakat. A korábban felállított kategóriák, mint belépő, közép és professzionális gépek, ma már nehezebben értelmezhetők, de legalábbis jelentős eltolódás tapasztalható a professzionális irányban. Másrészt az alsó kategóriában megjelentek az olcsóbb (sőt a korábbi professzionális) fényképezőgépeknél jobb felbontású (4 megapixeles és a feletti) fényképezésre alkalmas mobiltelefonok, illetve ilyen felbontásra alkalmas videokamerák. Tegyük gyorsan hozzá, hogy a felbontás még - annyira - nem minden, hiszen a mobiltelefonok rendszerint semmiféle beállítási lehetőséggel nem rendelkeznek, objektívjük sem állja ki a próbát, a velük készített képeket egyszerűen nem lehet összevetni a fényképezőgéppel készített fotókkal, bár nyilván egészen más a felhasználási terület is. 1999-óta új tárolóeszközök jelentek meg (pendrive, DVD, kétrétegű DVD), tovább folytatták a miniatürizálást és az adattárolási kapacitás, adatsűrűség bővítését, miközben rohamosan esett az adattárolás fajlagos költsége.