Ezermester 1980. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

^ÍD U) Az iglu, az eszkimók jégből készült kunyhója, oly jól tartja a meleget, hogy benne a lakók akár ruhátlanul sem fáznak. A mi fóliaiglúnk távolról sem ilyen hőtartó, de szerencsére nálunk nincs is olyan hideg, mint a sarkvidéken. Főleg nem az épületekben. De azért takarékosságból, v9gy fűtési zavar okán előfordul, hogy a központi fűtéses lakóhelyiségekben is borzongatóra hűl a levegő. A csak langyos fűtőtest melegét ilyenkor egy fóliaiglu alatt „gyűjthetjük" össze úgy, hogy az iglüban dolgozó, játszó, vagy pihenő családtagok a hűvös lakásban se fázzanak meg. Az iglu falát a mezőgazdasági szakboltokban kapható sátorfóliából vághatjuk ki és ragaszthatjuk össze. Ge-. rincét a villanyvezetékek falba építéséhez használatos „Mt}"-cső alkotja, csakúgy mint az „alapfalakat". A csövek 3 m-es szálakban kaphatók, ide a 20,5 mm-es külső átmérőjű felel meg. Az iglu keretét négy darab 2 m-es alapcso és két darab, kb 2,63 m-es tartó alkotja. A négy alapcsövet a találkozásoknál szorítsuk egy-egy műanyag L-idomba (1). Ezután toljuk belülről a sarkokba a 2. ábra szerinti, egyenként három darab 19 mm vastag, háromszögletű deszkából összeszegelt sarokerősítést. Azoknak a műanyag karmantyúk külső átmérőjéhez illeszkedő furatába kerülnek a merevítők végeire húzott karmantyúk (3.). A két ívet fenn, a tetőponton szigetelőszalaggal keresztbe kötve célszerű rögzíteni. Ha csak egy mód van rá, az iglut úgy helyezzük el, hogy egy fűtőtestet is befoglaljon, vagy szorosan amel-lé kerüljön (4) és az felé is nyitható legyen derékmagasságig a borítása (a meleg beengedésére). A borításhoz kb. 10X2 m-nyi PVC-fólia kell. Egyszerű, ha a már álló váz egyik „gerezdjére" ráborítjuk a fóliaköteget úgy, hogy a vége az iglu csúcsáig érjen és a tartókon filctollal kirajzoljuk a borítás alakját. Ezután