Fényképezési mesterfogások, tréfák és fortélyos felvételek [antikvár]

Részlet a könyvből: TORZKÉPEK, TRÉFÁK, KARRIKATURAK TORZKÉP ÉS KARRIKATÚRA Más a torzkép és más a karrikatúra. A torzképpel, mint a neve mutatja, csak eltorzítjuk valakinek alakját, arc- és fejformáit, nevetségessé tesszük külsejét és groteszk hatásúvá megjelenését. A torzkép nem veszi figyelembe az eltorzítottnak egyéniségét, azokat a jellembeli tulajdonságait, érzelmi magatartását, amelyek külsején kifejeződnek. Aki torzképet készít valakiről, nem mélyül el kellő emberismerettel áldozatának megnyilatkozásaiba. A kifigurázás eszközei nagyon is gépiesek, éppenúgy, mintahogy a torzítótükör is egyaránt nevetségessé teszi mindenkinek vonásait, aki beléje tekint. Aki ellenben karrikatúrát ad valakiről, olyasmit, ami valóban túlmegy a torzképen, a vaskos gúnyképen, kell, hogy a veséjébe lásson emberének, jól megfigyelje gyengéit és jellemének azokat a megnyilatkozásait, amelyek jellegzetesen kiütköznek lényének külsején, különösképen arcvonásain. A karrikatúra is hangsúlyozza a feltűnő arcformákat és a koponyaalkat sajátosságait, de nem öncélúan, mint a torzkép, hanem a karaktermegmutatás szolgálatába állítva. A karrikatúra is túloz, hogy nagyon erősen ráirányíthassa figyelmünket bizonyos kiütköző tulajdonságokra és egyéni testformákra. A torzkép ellenben megelégszik a képtelennel és a furcsán komikussal.