Filmtechnikai és gazdasági tájékoztató 1961/2. [antikvár]

Komar: Az uj kinematográfiai rendszerek eddigi tapasztalatai 1/2/1961 Tehnllca Klno i Televidenlja, 1960.évi 10. szám, 75-80 oldal, 6 ábra /A szerző' loilföldi tanulmányútja alapján beszámol az amerikai, holland és nyugatnémet filmszinházakban tapasztalt vetítési sajátosságokról./ A szélesformátumu rendszer fejlődése Az 1959-1960. évi időszakban nyugaton az összes uj rendszer köinil a legnagyobb fejlődés a 70 mm-es szélesformátumu filmet használó megoldásban tapasztalható. 1959 végén az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában mintegy 100 olyan filmszínház működött, amelyet szélesformátumu filmek vetitéséi^ alkalmas berendezéssel szereltek fel. Körülbelül ugyanennyi szélesformá-tiumi filmszínház működött ebben az időpontban Európában /Angliában mintegy 40, a Német Szövetségi Köztársaságban mintegy 20, a többi az egyéb nyugateurópai államokban/. E filmszínházakban 70 mm széles filmeket vetítenek. Ezek egyrészét a Todd-AO rendszer szerint vették fel, vagyis negativ-j ként 65 mm széles filmet használtak, másik része pedig a Super-Technirama rendszer szerint készült. Az utóbbi esetben a képet anamorf felvevő optika alkalmazásával 55 mm negatívra veszik fel /zsugoritási tényező 1,5/, és a másoláskor "húzzák szét" optikai eljárással a zsugorított képeket. A képméret, továbbá a 6 mágneses hangcsik elhelyezése a pozitivon ugyanaz,mint a Todd-AO rendszerben. - 7 -