Foto 1958. január-december [antikvár]

V. ÉVFOLYAM r 1 f : [ 196 8. JANUÁll SZERKESZT«SÉ«: BUDAPEST, VII. LENIN K « R l5 T 9-11 , TELEFON ««»-20« Az Új esztendőre A múlt év már hátunk mögött van, hogy helyet adjon az elöttünlc még ismeretlen, új esztendőnek. Ilyenkor a gondolkodó ember egy rövid pillanatot vet a tűnő évre és számbaveszi mindazt, ami jó volt, de azt is, amit az új esztendőben ki akar javítani, másként akar csinálni. A mi lapunkat a magyar fényképezés szolgálatába állott önzetlen, a fotográfiát rajongásig szerető emberek szerkesztik, őket optimista hivatástudatuk vezérli csakúgy, mint azokat a munkatársainkat, akik képeikkel és cikkeikkol most már havonta megjelenő lapunkat támogatták. Az 1958-as esztendő már az ötödik év lesz a FOTO múltjában, amelynek folyamatosságát csak a fejünk felett elviharzott ellenforradalom bénította meg rövid időre, hogy utána célszerűbb formában ismét olvasóink elé lépjünk. Mielőtt jövő programunkkal foglalkoznánk, vessünk egy rövid pillantást a letűnt esztendőre. A FOTO 1957. május l -én jelent meg újra. Ettől az időtől kezdve — amennyire a lap terjedelme lehetővé tette — foglalkoztunk az aktuális fotográfiái problémákkal és azokat tárgyilagos beszámoló formájában — figyelembevéve a technikai fejlődést is — tártuk olvasóink elé. A színes fényképezésben a technikai előbbrejutás céljából közöltünk cikkeket, sőt annak még eredményesebbé tétele szempontjából áUandó színes címlapot rendszeresítettünk, hogy alkalmat adjunk arra, hogy a színes fényképezés mai állásáról és jövő lehetőségeiről ki-ki saját véleményt alkothasson magának. Az elmúlt év legnagyobb jelentőségű eseménye részünkre a nemzetközi kiállítás volt. Bebizonyosodott, hogy a magyar közönség szeretetébe fogadta ezt a fiatal művészetet, amelynek legjelentősebb megnyilvánulása a látogatók óriásivá nőtt száma volt. A kiállítás kulturális igényeink kielégítésén túl a művészi ábrázolás különféle lehetőségeit is elibénk tárta s ettől várhatunk az új utak keresésében is frissességet, bátorságot s a már-már szunnyadó magyar fotográfia útjában, pezsdülő életet. A FOTO e célok érdekében foglalkozott és még vissza-visszatér a kiállítás tanúlságainak ismertetésére. Eddig is láttuk a lapban s még látni fogjuk a magyar szeizők képei mellett a kitűnő külföldi alkotásokat is. A szerkesztőségbe érkezett levelek — még a kritikai is — józan gondolkodásról tanúskodnak. A levelek nem tesznek bennünket elbizakodottá, mert magunk is tudjuk, hogy mulasztottunk s horribile dictu, hibát is elkövettünli:. Egy azonban biztos, hogy a FOTO sokat tett azért, hogy a fényképezek tömegéből azokat, akikben csak egy szikrányi tehetség lakozik, a fotográfia magasabb művészi céljai felé irányítsa. Életre hívta azokat a láthatatlan erőket, akik segítsége nélkül nem volna képes a foto a sokfelé ágazó labirintusból kibontakozni.