Füles 1965. január-december I-III. [antikvár]

ÚJESmmÓKRE VIRRADÓBA Naplótöredékek és levelek, szilveszteri, újévi emlékek tró:k. sizereplölk nehéz, váteágos szilveszteri órák tanái voltak. Reánk maracTt kétszázhét leveléből csak egyet kelte- zett újév napján, azt, amelyet 1721. január 1-én írt: Ugyan jók vagyunk ml, édes néném — mi egymást csak két szóval kö- , szöntjük — azt a két szót mindenkor elkíséri a ml szivünk — mi azzal kérjük, s többet nem kívánunk; nem úgy, mint Bercsényl-né, aki azt szeretné, hogy két óráig tartana a sok mindenféle . kívánság . " 1. Ráismer a levélíróra? 2. Kinek nevét idézi az újévi levélben? 3. Kinek küldte pzt a levelet, s kézhez vette-e a címlett? 1848 szilveszter éjszakája. A pesti józsefvárosi indóház földszintes épületét, messze a város végén, menekülők hada özönli el a szél kavarta havas esőben. A krónikás így jegyezte fel ez órák történetét: ,,Mindenkin zavar s tanácstalanság látszott, csak Kossuth volt nyugodt, néha szinte derűs a kedVe. Szép vonásai, arcának nyugodt, megértő kifejezése sohasem terjesztettek több tiszteleteit s nagyobb bizodalmat, mint abban a szörnyű órában. Alit, vagy fel-alá járt egy kerek asztalka mellett, msly tele volt papírral, s titkárának parancsokat s utasításokat mondott tollba, oly nyugalommal. mintha csupa békés boldog.^áa volna körülöt-tüník. V Éjfél után három volt, mikor felhangzott az indulás jele. Mindenki lázas sietséggel rohiant kl csomagjaival. Jól figyeltem Kossuthra: sem sietés, sem izgalom nem látszott rajta." 4 Hová utazott azon az éjszakán Kossuth? 5. Meddig vitte a vonat? G. Ki volt a krónikás, akit idéztünk? (Ha elmondjuk, hogy erdélyi születésű író volt. szívvel-lélekkel Kossuth mellé állt a nagy napokban, menekülnie kellett, amikor a . harc elbukott, s egyik regényének címe Abafi, úgy a neve biztosan eszébe jut.) A híres sarkutazó másodmagával 1895 márciusában, a 84 szélességi fokon elhagyta hajóját, hogy elire törjön az Északi-sarkig. Csak 600 km a távolság, s a tét olyan nagy. A két ember két kutyaszánnal elindult — a felfedezés dicsősége felé, vagy a fehér halálba? Eljutottak a 66. szélességi fokig, ahová ember előttük még soha! A kutyák kidőltek, vissza kellett fordulniuk. Szeptemberben téli kunyhót vájtíik a jég alá, a földbe. A hőmérő soha nem emelkedett a fagyponit fölé, a takarók alatt a „meleg" 5—8 fok volt. A sarkutazók csak szélcsendben merészkedtek a szabadba. Karácsonykor először, s szilveszter éjén is csodálatos látvány tanúi voltak. Először halványsár- ' ga' fény csillant fel a déli égen, aztán a fényív sugarai nyugat felé lövelltek. A zenithez is sugarak kúsztak fel, mintha lángokban állt volna az egész égbolt, •A fény vibrált, lobogott^ vörös, lila, majd sárga,-zöld színek izzattak, s végül vakítóan fehér lett minden Az ég egyetlen tűz-koronává izzott fel, amelyből színes sugarak kígyóztak, aztán kihunyt a fény,-s a sarki éj fekete bársonyán szikráztak a csillagok Az északi fény csodájában gyönyörködtek . . 7. Ki vwlt a híres sai-k-utazó. aki elsőnek jutott el ilyen messze északra, 8 mi volt hajójának neve, annak a hajónak, amely ma Oslóban múzeum, a tudomány áldozatos hőseinek emléke? halász gyula