Horgász Magazin 2016. január december [antikvár]

Mozgalmas évet tudhat mágáénak a horgásztársadalom, melynek talán legfóntosabb eseménye; az új halgazdálkodási törvény módostásának köszönhetően január elsejétől a természetes vizeken megszűnő kereskedelmi célú halászat. A horgászsport új lendületet kapott a Magyar Csapat támogatói rendszerétől, amely 2016-ban is folytatódik. Örömteli, hogy több új támogató csatlakozott. A Magyar Horgász is megújult, a következő hónaptól már 84 oldalon jelenik meg az ország legolvasottabb, piacvezető horgászmagazinja. Hasábjain rendszeresen megjelennek a támogatók anyagai mellett a hazai horgászsport kiválóságainak hasznos tanácsokkal megismertető, apró titkokat eláruló írásai is. Kihasználva a modern kommunikáció eszköztárát az újság digitális formában is elérhető. A megújult mohosz.hu weboldal összefogja a szövetségi élet híreit, tudósít a legfrissebb hazai és nemzetközi versenyekről, szövetségi vízterületekről számol be. Természetesen meglepetéssel is készülünk, a MOHOSZ HÍRADÓ-val, amely hamarosan rövid, videós anyagokkal jelentkezik rendszeresen az új évben. Ritkán készítek mérleget az elmúlt szezonról, most mégis. Ez is olyan gyorsan elszaladt, hogy szinte el sem kezdődött és már vége is lett. Kicsit irigykedve néztem a környezetemben azokra, akik olyan szerencsés helyzetben vannak, hogy nálam gyakrabban megengedhetik maguknak ezt a - számomra a teljes kikapcsolódást jelentő - szabadidős sportot. Ismét kevesebb idő jutott a horgászatra, mint szerettem volna, és barátaimmal együtt is egyre kevesebbet jutottam le a partra a közös horgászatokra. Hiányoznak az emlékezetes fárasztások, a meglepő fogások, a sikeres és kevésbé eredményes versenyek és ezek hangulata. És persze a sok vidám történet, amely végigkíséri a pecákat. Elég csak rágondolni - Sanyi bácsi duplahorgos szerelékére, amikor a vébén nagy izgalmában a létrán lévő szerelék mindkét végére élőkét tett - most is megnevettet. Nem szoktam fogadkozni, de majd a következő évben Minden kedves olvasónknak munkatársaim nevében is eredményes horgászévet, sok vízparton eltöltött felhőtlen napot kívánok. Legyenek emlékezetes fogásaik, feszüljön a zsinór, görbüljön a bot! BUÉK 2016! Sporttársi üdvözlettel Horváth Gy. Gábor főszerkesztő ütéssel tapasztalatok Most érkeztem haza a Duna-delta izgalmas vízi világából, még arcomon érzem a t csípését, nagyon frissek bennem a I mények. Tanulságosak lehetnek süli jaink, ezek tükrében a plasztikok vez , nikáját sZéil^mém felemlíteni. igazán télies pergetések közé ¦ san lakik süllő - mondta, miután l tartozik a plasztikcsalis süllőzés. |P csónak. Fehér, jó nagy korongban végződő, Kokféle magyarázatot találhatunk ^ Irdalt farkú, tehát nagyon „lötyögös" gumit arra, miért is eredményes egy kis darab- ^ húzott a közepes súlyú fejre. Egj^hLnjáj:. gumi^rtlU ellwzunl(*5Üllőkorfa^lőtt^Bi--'®'-^l^lrsse™art, aé messze lefelé küldte a zony, sok a felmerülő kérdés. Kicsi legyen a műcsalit. Élvezettel figyeltem minden moz- plasztik mücsalink vagy „testhez állóbban" dulatát. Természetesen a plasztikja teljes nagyobb falat? - kontroll alatt szállt lefelé. A süllők orra elé kell tálalnunk a táplálék- ^ - Imádom, mikor már lefelé beleklop- imitációt, vagy távolabbról is ráugranak a ^ fol egy éhes süllő, tüskés vadászok? Hol keressük télen a királyi ^ - mondta Zsolt, m ragadozó halat? És akkor, még ezer dologról: a leérkezett plasztikot. Tíz méter körüli a a gumik alakjáról, színeiről, vezetési tech- S mélység és rendesen folyik a víz, legalább- nlkákról nem is beszéltünk. Alkalmazható ^ is felül - állapíthattam meg. A fenéken, a tapasztalatokat is remélve közepébe ugrom ^ parti rézsűről legurult, vagy kimosott kövek a kérdéskörnek illetve a minap történetnek. ^ között viszont áll a víz. A kisebb-nagyobb ^ A Duna-delta Sulina ága ma már nem m sziklák mögött pedig állnak, bújnak a fogas-- ^ - könnyű horgászhely. A tengeri hajóforga- g süllők, tudjuk és reméljük ezt mindketten, ^ Barátom szinte simogatni kezdte a búvóhe- S lom biztosítása miatt végigkövezték a partokat, egyenes, csatornaszerű lett a középső Duna-ág. Itt nehezebbé vált megtalálni a süllőket, a korábbi évekhez képest. iVIégIs megkíséreljük, akár hideg időben is. Gorgo-vára. Bíró József székelyudvarhelyi barátunk házába szinte hazajárunk. Igazán székelyes a vendéglátásunk, mert Jóskával együtt Benzár Zsolt Is „hazavár" bennünket a távoli folyóparton. Zsolt finomszereiékes versenyhorgász, sokszoros román bajnok, de az utóbbi években süllőfogásban sem szívesen versenyeznék vele. Ha ketten indulnánk, valószínű, az elegáns ezüstérem csilloghatna a nyakamban, míg ő az utolsó előtti hellyel büszkélkedhetne. Mindig fanyar humorral fricskáz mindent a koma, azért viccelek magam is egy kicsit. Azt viszont komoly hangon szokta mondani, hogy tőlem is tanulta a gumizást. A túránk egyik napján együtt indultunk, és egy rövid motorozás után Zsolt fenékre engedte a horgonyvasat. Itt bizto- lyeket. Azt kellene gondolnom, hogy éppen úgy, mint bárki más. Pedig mégsem. Eleinte szinte géplesen tekerget bele a hajtókarba. Egy-egy kétfordulatos, gyors orsópördítés, majd megállás, ez volt a vezetésének ritmusa. A hajtókar tekeréseí közti megállás, várakozás talán három másodpercig tart. Ez Idő alatt, tehát a megállások közben lefelé száll, még inkább úszik a gumíhal vissza a fenékre. Az újabb gyors és rövid hajtókarpördítés pedig szinte felugrasztja, felröpteti, egy kis hullámszerű pályára úsztatja a plasztikot. Azt a bizonyos hullámvonalat rajzolja Zsolt is a fenék felett, amit nagyon sok gumival pergető horgász. A gyors hajtókartekerés ad egy kis előre és felfelé Irányuló tempót a plasztiknak, amelya megállás után hamarosan egy kis belazulással, tottyanással Jelzi, hogy ismét talajra érkezett. Ez tehát azegyik alaptechnika lényege, de talán alaposabban nézzük meg, milyen finomságokról kell