Kaktusz-világ 2006. január-december/Die Orchidee Januar/Februar 2001 [antikvár]

LAPSZEMLE Hans Till: A Gymnocalycium capillaense rokonsága. Gymnocalycium 16 (1) 2003. 489-498 A töriénet egészen 1923-ig nyúlik vissza, amikor is Carl SCHICK három új Echinocacius fajt ír le, éspedig az E. sigelianus-l, az E. sutierianiis-l és az E. capUlaensis-t. Mint ismeretes ma is vita tárgyát képezi, hogy e három taxont önálló biológiai fajnak tekinthetjük, vagy csak egy faj különböző taxonjai, esetleg társnevei. A három taxont, több más kaktusz taxonnal együtt, Carl SiEGEL találta az argentínai Córdoba tartományban lévő Capilla del Montén. A szerző SCHiCK G. capillaense leírásával kezdi tanulmányát. Ezután azt taglalja, hogy a számos argentínai utazása alkalmával azt észlelte, miszerint a G. capillaense nem változékony faj, mint ahogyan azt többen is állították eddig. A rokonság tárgyalásánál be van vonva a G. deeszianum és egy G. sp. Hig. nevezetű taxon, majd kissé később a G. miiciduni is. Ezután a G. siegeliamtm és a G. deeszianum kerül terítékre. Végezetül az alábbi besorolást eszközli a tárgyalt taxonokkal kapcsolatosan. • G. capillaense var. capillaense (ez a törzsfaj). • G. capillaense var. siegeliamtm, a G. deeszianum-ot a G. capillaense var. siegelianum társnevének tekinti, bár a képaláírásoknál, mint formát említi. • G. capillaense var. mucidum. A tanulmányhoz 27 fotó és egy térkép tartozik Hans Till és Helmut Amerhauser: A Gran Chaco és a szavanna Gymnocalyciumjai Argentínából, Bolíviából és Paraguayból. 2. rész Fejlődési vonalak a Gymnocalycium nemzetség II. Microsemineum alnemzetségének C. Terminállá fajcsoportjánál. Gymnocalycium 16 (2) 2003. 511-516 A szerzők eddigi kutatásaik alapján 3 fejlődési vonalat tudtak elkülöníteni a Tenninalia faj csoportnál. A három fejlődési vonal egy közös pontból indul ki, és ez terjed kelet, észak és dél felé. 16 taxont tárgyalnak a szerzők. A tanulmányt 9 fotó és egy igen érdekes és részletes térkép leszi teljessé. Vala Ladislav: Gymnocalycium fleischerianum: a Gymnocalycium denudatum rokonságába tartozik? A címben feltett kérdésnek az ad aktualitást, hogy a G. fleischerianum megjelenésében nagyon hasonlít a G. demidatum-ra. Ezenkívül az élőhelyek közelsége és a magvak alaktana is azt feltételeztctheti, hogy a két taxon önálló faji státusza megkérdőjelezhető. Bonyolítja a dolgot, hogy FriC 1929-ben, mint G. denudatum var. anisitsii néven emleget egy növényt, melyet később (1935) BaCKEBERG G. fleischerianum-imk ír le. Később bekerül a képbe a G. paraguayense taxon, melynek helyzete szintén nem eléggé tisztázott. A G. fleischerianum legutóbbi helyzete G. paraguayense fa. fleischerianum Meregalli, Metzing & R. KlESLlNG volt. A cikk írója M. Meregalli, D. Metzing, R. Kiesling, S. Tosatto és R. Caramiello 2002-es tanulmánya alapján, mely a G. paraguayense-fleischerianum csoport alaktani és molekulár biológiai adatait tartalmazza, valamint a szerző hazájában (Csehország) fellelhető igen gazdag növényanyag alapján visszaállította a taxon faji státuszát. A tanulmányt 11 fotó ékesíti. Mánfai Gyula.