Kiskutya, nagykutya [antikvár]

Részlet: Lelkiismeretes ember vagyok. Mielőtt munkába kezdtem, szólítottam a kutyámat: - Gyere ide! Ülj le szépen. A kutyám: Poszka. (Régi magyar név, annyit jelent ösztövér, sovány. Egyébként puli, terelőpuli, most mult háromesztendős, nyolchónapos korában került a pusztáról a fővárosba.) Szólítottam és ő engedelmesen letelepedett a lábam elé. Várakozó álláspontra helyezkedett. Kiváncsian fülelt. - Idefigyelt! - mondtam. - Könyvet írok rólad. Nem rólad, általában a kutyákról. Kiskutyákról, nagykutyákról. Mi a véleményed?