Kossuth Lajos az érmészetben [antikvár]

Torinóban, vagy ahogyan akkoriban Magyarországon nevezték Turin-ban, 1894. március 20-án, életének 92. évében elhunyt Kossuth Lajos, a XIX. századi magyar történelem legnagyobb alakja. Halálának századik évfordulójára készülődve a Magyar Nemzeti Múzeum számbavette a közgyííjteményekben őrzött Kossuth emlékanyagot, hogy a kiemelkedő személyiség életét, tevékenységét bemutató reprezentatív kiállításon és emlékkönyvben tárja az érdeklődő közönség, az ország elé. A Kossuth Lajost ábrázoló és személyéhez kapcsolódó éremtani emlékek áttekintése része volt ennek a munkának. Századunk elején született leírások óta a Kossuth emlékérmek sora is gyarapodott addig ismeretlen éremfajták, változatok felbukkanásával. Személyéhez, kibontakozó kultuszához kapcsolódó emlékek és a jelvények feldolgozásával az éremtani emlékek köre jelentősen kibővült. E munka eredményeinek összefoglalása, az emlékanyag illusztrált közreadása pedig a magyar numizmatikának Kossuth iránti régi adóssága. Az ebben a kötetben tárgyalt emlékek - néhány kivétellel - múzeumi gyűjteményekben találhatók, magángyűjtemények áttekintésére nem került sor. A ceglédi Kossuth Múzeum a centenárium alkalmából "Kossuth Lajos az érmészetben" c. kiállításával és ugyanezen címet viselő kötetével tiszteleg a nagy hazafi emlékének. Kiállításunkat a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára anyagából rendeztük, kiegészítve más múzeumok és saját gyűjteményünk tárgyaival. A Ceglédi Füzetek 29. kötetét ajánljuk a Kossuth Lajost tisztelők, a magyar történelem iránt érdeklődők, a Kossuth-emlékeket gyűjtők figyelmébe. A szerzők és a Kossuth Múzeum köszönetet mondanak támogatóiknak és múzeumi kollégáiknak: dr. Asztalos Istvánnak (APM), Gabrieli Gabriellának (SM), Kocsor Jánosnak (MMM), dr. Makai Ágnesnek (HM), dr. Nagy Ádámnak (MFM), Pallos Lajosnak (LTM), Rainer Pálnak (LDM), Reményi Ildikónak (OPKM), Szabó Péternek (XJM), dr. V. Székely Györgynek (KJM). Cegléd, 1994. március 23. a szerkesztő