Bővebb ismertető
MAGYAR SAKKVILÁG
A MAGYAR SAKKSZÖVETSÉG HIVATALOS LAPJA felelős szerkesztő TÓTH LÁSZLÓ főmunkatarsak ¦
CHALUPETZKY FERENC És DR. VAJDA ÁRPÁD
közlemények és előfizetések
„MAGYAR SAKKVILÁG, KECSKEMÉT" címre küldendők
postatakarékpénztári számla 19,597._ sz előfizetési ár egész évre 14, félévre 7 pengő megjelenik minden hó elején
1. SZÁM 1933 JANUÁR XVIII. ÉVFOLYAM
Abonyi István
A rná,sodik magyar nemzeti sakkverseny Székesfehérvárott folyt le 1907. augusztus 4—23. között és nagy meglepetést hozott. A máj nemzetközi mester, Forgács, elsősége a várakozásnak megfelelt, de a második--harmadik díjat közösen két olyan fiatal (21 éves) tehetség foglalta el, akiknek ezt az előkelő helyezését az akkori sakközvélemény ily haimar nem remélhette. A Budapesti Sakkor kiküldöttje, Abonyi István, az előző évben a kör nagy versenyén igen respektábilis eredményt ért már el, szintúgy Székely Jenő, a vidék rangelső körének képviselője, az első nemzeti versenyen, de ily előretörésükkel csak kevesen számoltak. A verseny rendezősége, — ahogy ezt a „Székesfehérvári Sakkozó Társaság" 1909. március havában kiadott kis füzetében,amely a verseny történetét közli 55 válogatott játszmlával, olvashatjuk — „A II. magyar nemzeti sakkverseny mestere" címet és oklevelet tűzte ki a győztes nem-mester sakkozó számára. A két győztes a páros mérkőzést 1907. december végéig halasztotta el a versenybizottság engedelmével. Decemberben Abonyi a mérkőzés elhalasztását kérte betegsége miatt 1908. április végéig. Az igazgatótanács e kérelmet 1907. dec. 18-án elutasította és kitűzte a végső határidőt a mérkőzés lejátszásának megkezdésére, dec. 27-re. Ekkor Abonyi betegsége miatt meg nem jelent, Székely Jenőnek pedig kiadták az ígért oklevelet és feljogosították az említett cím használatára.
Akkoriban szövetség nem volt és így „szövetségi mester" cím nem volt adományozható. (1911-ben alakult meg a „Magyar Sakkszövetség" rövid időre, 1913-ban már feloszlott. A most is működő szövetség 1921. nov. 6-Ián alakult.) A „Magyar Sakkszövetség" azonban elismerte később a „Székesfehérvári Sakkozó Társaság" versenybizottsága által kiadott címet a „Magyar Sakkszövetség mestere" címmel egyenrangúnak, illetve azonosnak, mert a címbirtokos a verseny után is igazolta mesteri erejét több ízben. Az elismerés tehát a mesteri erő közvetlen bírálatán alapult, máson nem is alapulhatott. Ezért tekintik Székelyt, aki kivíáló problemaszerző, nagyszerű fejtő és újabban jó szervező erő, 1907. és nem 1911. óta mes-