Mindent pánra! [antikvár]

MIÉRT PÁNRA? A pankromatikus negatívanyag, lemez és film, vagy ahogyan röviden és népszerűen nevezik : pán-lemez, pánfilm, abban különbözik az általánosan használt színérzékeny, ú. n. ortokromatikus negatívanyagtól, hogy amíg ez nem érzékeny a vörös szín iránt, addig a pánlemez és pánfilm minden színre, tehát a vörös színre is érzékeny. A neve is ezt fejezi ki : pán mindent, krom színt jelent, pankromatikus tehát minden szín iránt való érzékenységet jelöl. Pankromatikus negatívanyagot már több mint 30 év óta gyártanak, de igazán tökéletes és tartós kivitelben csak a háború óta rohamosan fejlődő gyártási technika tudja előállítani ezt a negatívanyagot. A mai pankromatikus lemezek és filmek tartóssága semmivel sem kisebb, mint az ortokromatikus anyagoké, érzékenységük még fokozottabb, mint azoké, a részletrajz finomságában, a tónusárnyalatok gazdagsága tekintetében pedig sokszorosan felülmúlják azokat. Aki csak egyetlen tucat pánlemezt vagy egyetlen tekercs pánfilmet elfotografál és csak egy keveset is ért az eredmény kellő megítéléséhez, az rögtön rá fog jönni arra, hogy igazán szép felvételt csak pankromatikus negatív anyagon lehet elérni. A világ legismertebb, leghíresebb fotográfusai mind úgy nyilatkoznak, hogy teljesen mellőzik az ortokromatikus negatívanyagokat és felvételeikhez kivétel nélkül, minden esetben pankromatikus lemezt vagy pankromatikus filmet használnak. De a fotoamatőrök legszélesebb köreiben is tapasztaljuk, hogy a pánanyag rohamos gyorsasággal kezdi kiszorítani az ortokromatikus anyagot.