Sporthorgász 2006. január-december [antikvár]

Feederezés a Tíszá - meglepetésekk Hűvös, fagyos reggelek és mérsékelt nappali felmelegedés jellemezte azokat a napokat, amikor egy tiszai feederezés gondolatával barátkoztam. Hosszas telefonálgatás és információgyűjtés után rá kellett döbbennem, hogy túlságosan sok halra már nem számíthatok, hiszen pikkelyes barátaim a lehűlt vízben alig táplálkoznak, illetve az ősz végéig eredményes helyek is szinte teljesen kiürültek ersze a rendkívül bizonytalan ^ végkimenetelű horgászat ellenéré útnak indultam, és Kiskörét céloztam meg. Ismerőseim az ^^ alatti szakaszon késő ősszel még ^ keszegeket fogtak. A Tisza ezen '' ; tűnt a legígéretesebbnek, de sem volt biztos semmi, sőt isra szánt horgászatúra első :e teljes egészében a „tuti" .iúválasztásának szenteltem. figyeltem a víz és a ¦ leit. Természetesen ü yjtlem á partról (is) | hdaromat, ami nagy se V t a vízmélység pontos % !zasában és a halrajok felkuta- ' asában. Az erőműtől indultam, és már majdnem Tiszaburán jártam, amikor ' egy igazán ígéretes területre bukkantam. A rendkívül-men^^^P^dal tö-. vébeaegy hosszú kőrúganyköSsztezte a békWgcsocdogáló folyó útját. A ru-ganynájrnéklvifgódó viz megfordult, és pont ellentétes irányban visszafelé fblyt. A hatalmas, me|fesaJIPVfz<5meg igazán mély és ígéretes haltartónak '""' J iCaiiii ^Í^í' SPORTHORGÁSZ^ 3 Í a-- a-!- •m^.M