kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Áprily Lajos - Tarkabarka [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/801/4976801.jpg "Áprily Lajos - Tarkabarka [antikvár]")
Tarkabarka [antikvár]
Áprily Lajos, Astrid Lindgren, Balla László, Beke Margit, Donászy Kálmán, Fekete István, Frommer István, Füst Milán, Gergely Béla, Gianni Rodari, Görgey Gábor, Hajnal Gábor, Hans Sachs, Hárs László, Honti Irma, Jevgenyij Csarusin, Joós F. Imre, Konsztantyin Pausztovszkij, Krúdy Gyula, László Anna, László Gyula, Lengyel Balázs, Lipták Gábor, Marcel Aymé, Mészöly Miklós, Molnár Kata, Nagy Angéla, Pákozdy Ferenc, Petrolay Margit, Pilinszky János, Rákos Sándor, Révész Zsuzsa, Robert Browning, Rónay György, Rubin Szilárd, Soltész Gáspár, Sós Endre, Szalay Lenke, Szász Imre, Szekeres Ilona, Sziráky Judit, Tasnádi Varga Éva, Turai Kálmán, Vázsonyi Endre, Vera Inber, Vidor Miklós, Zubor István
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4800 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Tarkabarka [antikvár]
Szerző:
Áprily Lajos
,
Astrid Lindgren
,
Balla László
,
Beke Margit
,
Donászy Kálmán
,
Fekete István
,
Frommer István
,
Füst Milán
,
Gergely Béla
,
Gianni Rodari
,
Görgey Gábor
,
Hajnal Gábor
,
Hans Sachs
,
Hárs László
,
Honti Irma
,
Jevgenyij Csarusin
,
Joós F. Imre
,
Konsztantyin Pausztovszkij
,
Krúdy Gyula
,
László Anna
,
László Gyula
,
Lengyel Balázs
,
Lipták Gábor
,
Marcel Aymé
,
Mészöly Miklós
,
Molnár Kata
,
Nagy Angéla
,
Pákozdy Ferenc
,
Petrolay Margit
,
Pilinszky János
,
Rákos Sándor
,
Révész Zsuzsa
,
Robert Browning
,
Rónay György
,
Rubin Szilárd
,
Soltész Gáspár
,
Sós Endre
,
Szalay Lenke
,
Szász Imre
,
Szekeres Ilona
,
Sziráky Judit
,
Tasnádi Varga Éva
,
Turai Kálmán
,
Vázsonyi Endre
,
Vera Inber
,
Vidor Miklós
Zubor István
Kiadó: Móra Ferenc Könyvkiadó
Kötés: Félvászon
Méret: 170 mm x 240 mm
Astrid Anna Emilia Lindgren (eredetileg Astrid Anna Emilia Ericsson; Vimmerby, 1907. november 14. – Stockholm, 2002. január 28.) svéd író. Gyermekkönyveivel vált világhírűvé.
2013 májusában a világ 18. legtöbbet fordított írója, könyveit 88 nyelvre fordították le és 144 millió példányban keltek el. Számos történetét megfilmesítették. Történeteinek legismertebb figurái Harisnyás Pippi, Háztetey Károly és Juharfalvi Emil.
Astrid Anna Emilia Ericsson a Näs nevű farmon született Vimmerby közelében, Svédország Småland nevű részén, Samuel August Ericsson és Hanna Jonsson második gyermekeként. Iskoláit Vimmerbyben járta ki. Bár jó tanuló volt, rebellis viselkedésével sokszor kivívta szülei haragját. Szívesen járt a városba táncolni és elsőként vágatta rövidre a haját.
Az érettségit követően 1924-ben a Vimmerby Tidning nevű helyi lapnál helyezkedett el. A cikkek korrektúrázása mellett kisebb írásai jelentek meg a helyi eseményekről.1926-ban Stockholmba költözött, ahol gyors- és gépírást kezdett tanulni. December 4-én megszületett Lars nevű fia, aki egy időre nevelőszülőkhöz került Koppenhágába.1928-ban Astrid Ericsson állást kapott a Királyi Automobil Klubnál és 1931-ben Sture Lindgrenhez – az autóklub irodavezetőjéhez – ment feleségül. 1930-ban Lars fia hazakerült Svédországba, és az esküvőt követően Astrid – aki háziasszonyként otthon maradt – magukhoz vette.1933-ban Astrid Lindgrennek több karácsonyi elbeszélése is megjelent napilapokban. 1934. május 21-én megszületett Karin nevű lánya.Második gyermekének születése után Astrid Lindgren legtöbb idejét gyerekeinek szentelte. Ez alól jelentett kivételt, hogy 1940-től éjszakánként a titkosszolgálat cenzúrahivatalában kapott egy titkos állást, ahol a behívott katonák külföldi levelezését ellenőrizte.
1941-ben a tüdőgyulladással betegeskedő Karin lánya kérte, hogy meséljen neki Harisnyás Pippiről. Ekkor egymás után születtek a mesék egy furcsa szeplős kislányról, aki egy lóval és egy majommal lakott egy nagy házban. 1944-ben egy baleset után Astrid Lindgrennek egy hétig ágyban kellett maradnia és ekkor írta le a történeteit Pippiről, amiket már korábban elmesélt Karinnak és a barátainak. A kézirat egy példányát próbaképpen elküldte a Bonniers kiadónak, ahol azonban nem talált fogadtatásra. Szeptemberben második díjat nyert az újonnan alakult Rabén & Sjögrens kiadó lányregény pályázatán, és 1945-ben a kiadó gyerekkönyv-pályázatára beadta az átdolgozott Harisnyás Pippi könyvet. Ezúttal megnyerte a versenyt.A Harisnyás Pippi igen jó fogadtatásban részesült mind a kritikusok, mind az olvasóközönség részéről. Ezt követően sorban jelentek meg könyvei a 80-as évekig.
A regényt hatvan nyelvre, köztük üzbégre, szuahélira, és zulura fordították le, több alkalommal megfilmesítették. További műveiben, a Kati Amerikában, Az ifjú Mesterdetektívben, Az Oroszlánszívű fivérekben, vagy a Déli rétben is egészen különleges világot tudott teremteni, hősei olyan gyerekek, akiket minden kényszer nélkül nevelnek, és szabadon álmodhatnak. Írásaiban gyakran használta fel szűkebb hazájának népmesei elemeit és mítoszait is. Könyveinek sikerében fontos szerepet játszottak Ilon Wikland illusztrációi, akinek munkássága elválaszthatatlan az írónőétől. Astrid Lindgren munkásságának köszönhető a stockholmi Junibacken múzeum, amelyet kifejezetten a gyermekek számára hoztak létre, és amely a svéd főváros egyik legfőbb nevezetessége. Az írónőnek külön múzeumot szenteltek szülőfalujában.
Astrid Lindgren 2002-ben, 94 éves korában, hosszú betegség után Stockholmban hunyt el. Temetésén a királyi család (többek között XVI. Károly Gusztáv király és Szilvia hercegné) és a svéd miniszterelnök is jelen volt.
2013 májusában a világ 18. legtöbbet fordított írója, könyveit 88 nyelvre fordították le és 144 millió példányban keltek el. Számos történetét megfilmesítették. Történeteinek legismertebb figurái Harisnyás Pippi, Háztetey Károly és Juharfalvi Emil.
Astrid Anna Emilia Ericsson a Näs nevű farmon született Vimmerby közelében, Svédország Småland nevű részén, Samuel August Ericsson és Hanna Jonsson második gyermekeként. Iskoláit Vimmerbyben járta ki. Bár jó tanuló volt, rebellis viselkedésével sokszor kivívta szülei haragját. Szívesen járt a városba táncolni és elsőként vágatta rövidre a haját.
Az érettségit követően 1924-ben a Vimmerby Tidning nevű helyi lapnál helyezkedett el. A cikkek korrektúrázása mellett kisebb írásai jelentek meg a helyi eseményekről.1926-ban Stockholmba költözött, ahol gyors- és gépírást kezdett tanulni. December 4-én megszületett Lars nevű fia, aki egy időre nevelőszülőkhöz került Koppenhágába.1928-ban Astrid Ericsson állást kapott a Királyi Automobil Klubnál és 1931-ben Sture Lindgrenhez – az autóklub irodavezetőjéhez – ment feleségül. 1930-ban Lars fia hazakerült Svédországba, és az esküvőt követően Astrid – aki háziasszonyként otthon maradt – magukhoz vette.1933-ban Astrid Lindgrennek több karácsonyi elbeszélése is megjelent napilapokban. 1934. május 21-én megszületett Karin nevű lánya.Második gyermekének születése után Astrid Lindgren legtöbb idejét gyerekeinek szentelte. Ez alól jelentett kivételt, hogy 1940-től éjszakánként a titkosszolgálat cenzúrahivatalában kapott egy titkos állást, ahol a behívott katonák külföldi levelezését ellenőrizte.
1941-ben a tüdőgyulladással betegeskedő Karin lánya kérte, hogy meséljen neki Harisnyás Pippiről. Ekkor egymás után születtek a mesék egy furcsa szeplős kislányról, aki egy lóval és egy majommal lakott egy nagy házban. 1944-ben egy baleset után Astrid Lindgrennek egy hétig ágyban kellett maradnia és ekkor írta le a történeteit Pippiről, amiket már korábban elmesélt Karinnak és a barátainak. A kézirat egy példányát próbaképpen elküldte a Bonniers kiadónak, ahol azonban nem talált fogadtatásra. Szeptemberben második díjat nyert az újonnan alakult Rabén & Sjögrens kiadó lányregény pályázatán, és 1945-ben a kiadó gyerekkönyv-pályázatára beadta az átdolgozott Harisnyás Pippi könyvet. Ezúttal megnyerte a versenyt.A Harisnyás Pippi igen jó fogadtatásban részesült mind a kritikusok, mind az olvasóközönség részéről. Ezt követően sorban jelentek meg könyvei a 80-as évekig.
A regényt hatvan nyelvre, köztük üzbégre, szuahélira, és zulura fordították le, több alkalommal megfilmesítették. További műveiben, a Kati Amerikában, Az ifjú Mesterdetektívben, Az Oroszlánszívű fivérekben, vagy a Déli rétben is egészen különleges világot tudott teremteni, hősei olyan gyerekek, akiket minden kényszer nélkül nevelnek, és szabadon álmodhatnak. Írásaiban gyakran használta fel szűkebb hazájának népmesei elemeit és mítoszait is. Könyveinek sikerében fontos szerepet játszottak Ilon Wikland illusztrációi, akinek munkássága elválaszthatatlan az írónőétől. Astrid Lindgren munkásságának köszönhető a stockholmi Junibacken múzeum, amelyet kifejezetten a gyermekek számára hoztak létre, és amely a svéd főváros egyik legfőbb nevezetessége. Az írónőnek külön múzeumot szenteltek szülőfalujában.
Astrid Lindgren 2002-ben, 94 éves korában, hosszú betegség után Stockholmban hunyt el. Temetésén a királyi család (többek között XVI. Károly Gusztáv király és Szilvia hercegné) és a svéd miniszterelnök is jelen volt.
Fekete István József Attila-díjas magyar író, számos regény, ifjúsági könyv és állattörténet írója. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az „erdész-vadász irodalom” egyik legismertebb művelője. Jókai mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei.
Görgey Gábor (1929-) Kossuth-díjas író, költő, rendező
A Corvina Kiadónál megjelent műve:
Öt arckép
A Corvina Kiadónál megjelent műve:
Öt arckép
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Vázsonyi Endre (Budapest, 1906. jan. 6. – Bloomington, Indiana, USA, 1986. dec. 7.), újságíró, műfordító, kritikus, Dégh Linda etnográfus férje.
A budapesti jogi egyetem elvégzése után újságíró lett. 1926-1941 között az Újság c. napilap színházi kritikusa, társa- és vezércikkírója volt. 1945-ben rövid ideig a Szabadság c. napilap munkatársa, majd Budapest Székesfőváros Irodalmi Intézetének igazgatója volt 1948-ig. 1948-49-ben a Franklin Kiadót vezette. Az ötvenes évek elején fordításai jelentek meg a francia irodalomból több kiadásban. 1954-től 1964-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gyermekkönyv-lektorátusát vezette.
1964-ben feleségével elhagyta az országot, az USA-ban telepedett le. Bloomingtonban az Indiana Egyetemen helyettes tanszékvezető, nyelvészeti tudományos kutató volt. 1980-tól újra publikált hazai folyóiratokban.
A budapesti jogi egyetem elvégzése után újságíró lett. 1926-1941 között az Újság c. napilap színházi kritikusa, társa- és vezércikkírója volt. 1945-ben rövid ideig a Szabadság c. napilap munkatársa, majd Budapest Székesfőváros Irodalmi Intézetének igazgatója volt 1948-ig. 1948-49-ben a Franklin Kiadót vezette. Az ötvenes évek elején fordításai jelentek meg a francia irodalomból több kiadásban. 1954-től 1964-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gyermekkönyv-lektorátusát vezette.
1964-ben feleségével elhagyta az országot, az USA-ban telepedett le. Bloomingtonban az Indiana Egyetemen helyettes tanszékvezető, nyelvészeti tudományos kutató volt. 1980-tól újra publikált hazai folyóiratokban.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............