Társasjátékok könyve [antikvár]

BEVEZETŐ Mindnyájunknak szívéből szólt Vörösmarty Mihály, amikor ezt írta „Az unalomhoz" : Valahára köztünk Und meg magadat, S hordd el más világra Régi sáirodat. „Unom magam" — ezt csak olyan gyerek mondhatja, aki nem labdázik, nem úszik, nem korcsolyázik, nem gyűjt bélyeget, nem énekel, nem kísérletezik, nem sakkozik, nem olvas, nem épít vitorlázó gépet, nem túrázik — egyszóval: aki kimarad az úttörőélet gyönyörűségeiből. De még akinek nincs módja ezekre a hasznos mulatságokra, az sem mondhatja, hogy unatkozik. Hiszen ott vannak a játékok. Magános-, páros-, társasjátékok — csupa jó orvosság unalom ellen. Az emberi leleményesség és tudásvágy a történelem során játékok ezreit hozta létre. Voltak köztük, amelyek népszerűvé váltak, mint a sakk és voltak hamar divatjukat múló társasjátékok. A világ népeinek régi és újabb játékaiból sok nagy kötet kitelnék. De hiába van a népek több évezredes játékhagyománya, ha a mai gyerekek csak néhányat ismernek belőle. Aki