30 x 30 [antikvár]

iMifil^ Kivonat ; Egy gyűjtő különös látlelete zredForduló magyar képzőművészetéből 1985-2015 A Dunakanyar egyik Festői szépségű településén élő Hoffmann István és családja házának kertjében hatalmas szobrok állnak, a ház nappaliját a nagyméretű, kazettákra osztott üvegablakon átszűrődő, színes Fénysugarak világítják meg - illetve napnyugta után a kert felől a kivilágított belső tér fényeit ragyogtató üvegablak effektusaiban gyönyörködhetünk -, míg a szobák és a közlekedőterek, a Folyosók falain mindenhol képek Függnek, s a posztamenseken, a polcokon és az asztalokon kisplasztikák, kerámia- és üvegszobrok, objektek állnak vagy Fekszenek. Mindenütt műalkotások jelennek meg: modern, a XX. század utolsó harmadában, az ezredFordulón alkotott és napjainkban is dolgozó művészek táblaképei, grafikái, szobrai, üvegplasztikái, kerámiái és textiljei, fotói, és a hagyományos műForma-kategóriákba nehezen besorolható, rend- hagyó kompozíciói. E gazdag, változato! épül, és ma Is Folyamatosan gyarapodik. Egy 2008-ban megjelent, a legjelei gyűjteményeket bemutató kíadványbar tősebb magyar magángyűjtőket és István gyűjtői arcképét. A mintegy ha dórét és Gerendai Károlyét, Gömör B Szép Péterét -, gyűjtői törekvését,; műveit bemutató eszmeFuttatások s( közreadói mine gyűjtő port iláét és Kovács I harminc gyűjtei •ában Hoffmann magán-)FFmann naSán- nos, viszonylag kis méret, a 30 * 30 c végső soron a gyűjtő által kldolgozotl re készült munkákból felFűződő együ A táblaképek és a domborművek, a kü terem terében elhelyezett plasztikai j száznál több alkotó egy-egy művéből mény összetételét, jellegét, arculatát csaki határozzák meg, de az meglehetősen ritk. m-es négyzet formátum által egységesített, s program szellemében létrejött, megrendelés-;tes szabálytalan ikonosztázként szemlélhető, ?nböző síkplasztikák, a Fotók sorozatát a zene-sllegű alkotások, objektek teszik teljessé. Két-izerveződik ez a különleges kollekció. A gyűjte-m mindig a gyűjtő kizárólagos szándékai hogy ezek a szándékok egy előre kidol- lodern műgyűjtemény az 1980-as évek óta lolgozat rajzolta meg H( tréját-mint például Bai vlimródét, Somogyi Györgyét és imény jellemzőit. legFontosabb tvánról megtudhatjuk, hogy a Festészet iránt már középiskolás kora óta érdeklődött, és műszaki tanulmányai, majd mérnöki hivatása mellett a zene és a sport Iránt is rajongott. Műalkotások megvásárlására az 1980-35 évektől vállalkozhatott: ekkoriban elsősorban a szentendrei művészekkel és a budapesti - ma már nem létező, de fennállása alatt nagyon színvonalas tevékenységet kifejtő - Pandora Galéria alkotóival kötött ismeretségeket, barátságokat és vált műveik tulajdonosává. Később ezek az alkotói körök - csaknem mindenkor a művészekkel való kapcsolat kialakításával és megtartásával, sok esetben szoros barátsággá érő kontaktus fenntartásával - Fokozatosan kitágultak, de - mint a gyűjtői portrét körvonalazó esszé Fogalmaz - HofFmann István ebbéli tevékenysége során .,Nem kötelezi el magát egyetlen irányzat, megközelítés vagy csoport mellett, hanem bízik saját ítéletében. Kizárólag számára személyesen Fontos és tetsző művek kerülnek be a kollekcióba. Mindebből következően gyűjteménye szerteágazó, és egyszerre több hangsúlyt is találunk benne '" A gyűjtő széles körű tájékozódása, a művészeti élet eseményeit követő magatartása, aktív részvételre alapozott gyűjtői tevékenysége. szoros személyes kapcsolatai révén kialakított kollekciójában számos olyan alkotó szerepel, akinek több. gyakran tíz-tizenöt, időben egymástól távoli alkotóperiódusokat reprezentáló mű képviseli munkásságát, s az elsősorban magyar művészek mellett az együttesbe illeszkednek külFöldi. például holland és japán művészek kompozíciói is. A műFajilag és technikailag rendkívül sokrétű, a műForma-változatosságot éltető kollekció Fontos művekkel képviselt, kiemelkedő jelentőségű jelenkori magyar alkotói: a festőművész Fehér László. Gábor Áron. Klimó Károly, Konok Tamás. Nádler István, Soós Tamás. Tölg-MolnárZoltán. Újházi Péter. Wahorn András, Záborszky Gábor. Kis-Tóth Ferenc és az üvegművész Buczkó György. A Hoffmann-ház első emeleti zenetermének óriási Falán néhány éve egy Formai jellemzői által a gazdag műegyüttestől kissé elkülönülő, egymással szorosan ösz-szekapcsolódó művekből álló, formailag egységesnek ítélhető kollekció kompozíciói Függnek: a 2006 óta Formálódó „gyűjtemény a gyűjteményben" műalkotásai. Az azo- Kortárs magyar magángyűjtők 2008. Válogatás a legjelentősebb hazai gyű/teménye/cbő/. Budapest, 2008. Edge Communications. 42-43, p. gozott, a művész alkotómunkáját beFolyásoló, bizonyos fokig meghatározó elképzelés nyomán valósulnának meg. És Itt erről van szó: a gyűjtő nem az alkotók korábban elkészült művei közül válogatva állította össze ezt a kollekciót, hanem megrendelést adott a megszabott, 30 * 30 cm-es méretű képFelület megFestésére, illetve megdolgozására. (A kollekcióban mindemellett azért számos. 2006 előtt született, s a méret által eleve az együttesbe Illeszkedő. emeSO" 30 cm-es együttes számára megvásárolt munka is helyet kapott.) Fontos jellemző, hogy a gyűjtemény plasztikai-bizonyos esetekben Iparművészetinek nevezhető anyagokkal és technikákkal kivitelezett - domborművű vagy térbe illeszkedő műalkotásai esetében ez a gyűjtő által meghatározott méretdetermináns sokkal szabadabban kezelt tényezőként Funkcionált, és ebben a körben a technikaalkalmazások és anyagFelhasználások terén is - nem korlátozván őket a megszabott méretű sík képFelület Feltétele-sokkal kötetlenebbül dolgozhattak az alkotók. Mint korábban, a művészettörténet nagy korszakaiban, napjainkban is számos esetben fordulnak - más és más indíttatásoktól vezérelve, más és más megfontolásból kidolgozott programot megvalósítva - a művészek és a kiállításrendezők, a megrendelők és a kurátorok - valamint a gyűjtők - a kisméretű képformátum Felé. Csak a közelmúlt eseményeire visszapillantva, találomra kiragadott példákat említve regisztráljuk. hogy 1982-ben a hajdani budapesti Csontváry Teremben M/díotúra címmel rendeztek a miniatúraméretet meghaladó, mintegy Felnagyított, a szövegtől elszakított mlniatúrákból kiállítást. Az 1990-es években a Gubis Mihály Festőművész körül csoportosult Főnyi művésztelep alkotói és a szentendrei Vajda Lajos Stúdió tagjai rendeztek 20 * 20 cm-es méretű képekből tárlatokat (1997 Szín-vonal, Tőketerebes, Zemplén Múzeum; 1999 Csend éfet, Kisképek Nemzetközi Fesztiválja. Fony. Kocsma), míg a Magyar Festészet Napja programsorozatában megrendezett Miniképek című kiállítássorozat 2015-ös bemutatóján a budapesti Vízivárosi Galériában száz művész ugyancsak kisméretű, 20 x 20 cm-es méretben megalkotott művei kerültek a Falakra. Ugyancsak a kis méret volt a rendező elve a budapesti Újlipótvárosi Galéria fennállásának 20. évfordulóját 2014 decemberében megünneplő tárlatnak: itt a rendelkezésre álló kiállítási tér viszonylagos szűkössége és a tárlatra meghívott 160 művész alkotásokkal fémjelzett jelenléte volt a méretkorlátozó, illetve -szabályozó tényező. Amiként a hatalmas méretű vásznaknak, a kisméretű munkáknak is különös jelentősége, hangsúlya van: ha arra gondolunk, hogy a miniatúra és az óriási pannók mérete között milyen dimenziók, milyen hihetetlen változatos Formátumvariációk és -alakzatok lehetségesek, akkor a 30 x 30 cm-es méretválasztás mindenképpen a kisméretű művek körébe sorolható, határozott, céltudatos választásként minősíthető. Egy beszélgetésben. Paul Klee művészete kapcsán Korniss Dezső festőművész állapította meg: Mindig kis helyiségekben éltem, kevés pénzem volt. kevés festékem, ragaszkodnom kellett a kis formákhoz. így többet tudtam csinálni, lehetőségem nyílt, hogy kis képeken keresztül Fejezzem ki magam. Azt hiszem, hogy Klee-nél is így