A bányafúróról [antikvár]

Ama tényt, hogy Dr. Lehmann fizikaprofesszor írásai mennyire keresettek voltak az itteni [heidelbergi] egyetemen, az is bizonyítja, hogy ezek közül soknak nyoma veszett. Ez lett a sorsa annak a kéziratnak is, mely az előbb említett bányafúró leírását, valamint a zuzóművekkel kapcsolatos tudósításait tartalmazta (ugyanis eme két munkát együtt szokták kérni). Mivel az első utáni keresés, kutatás hiábavalónak bizonyult, ez arra indított bennünket, hogy a nevezett két munkát eme formátumban együtt nyomassuk ki. Az írások hasznáról leginkább a bányászatban járatos szakemberek tudnak nyilatkozni. Az elsővel kapcsolatos próbákat a szerző már 1718-ban elvégezte Lengyelországban, nagyszámú királyi és hercegi megbízott, továbbá több mágnás, matematikus és bányászati szakember jelenlétében. E kísérletekkel sikerült eldöntenie ennek a nagyméretű bányafúrónak a segítségével egy, a kristályos kősóval kapcsolatos 200 éve Vitatott kérdést, melyben sem a korábbi vizsgálatokkal, sem a számításokkal nem tudtak előbbre jutni, mivel ezek alkalmával újabb kételyek és problémák keletkeztek, hiszen a kősó-tömzsök a mélyben kiszámíthatatlanul haladnak: és így hol az egyik, hol a másik oldalra kell hosszabb vágatot hajtani, majd újra a mélység felé haladni. D. Lehmann alaposan szemügyre vette a wilnai sóbányát, több ízben bejárva azt, alaposan megvizsgálta a vágatokat, megszemlélte a környéket, és csak ezek után kezdte d külszínről a bányafúróval való műveletét, függőlegesen a mélység felé, 60-70 rőfős szakaszokban, amíg a háromnegyed mérföld mélységet el nem érte. Háromhetes mélyítés után így bukkant rá a sótelepekre, s ezáltal sikerült bebizonyítania, hogy a föld alatti munkálatok még a királyi bányaterület alatt folynak, nem beszélve azokról a kisebb-nagyobb jelentőségű tapasztalatokról, amelyek a bányászatban járatos szakembereknek oly sok haszonnal jártak. A fúvót magát olyan jó minőségű, acélos keménységű vasból készítik, amilyet Suhl környékén lehet találni, de amelyet egy ügyes mester is el tud készíteni. Acélról azért nem lehet szó, mert ez a kemény kőzetben könnyen eltörne, a puhább vas viszont elgörbülne, és így a munkát lehetetlenné tenné. Eme készülékkel tehát meg lehet tudni, hogy a mélyben érc, homok, agyag, víz, só, föld, horzskő, mészkő vagy kréta található-e, továbbá azáltal, hogy így nincs szükség költséges lelőbányák létesítésére, más dolgoknak is a nyomára lehet jutni.