A bányafúróról [antikvár]

ojo ojo ojo 0{0 050 CÍ3 ojo GÍO Cjo «58 Cji> ' ELOSZO Ama tényt, hogy Dr. Lehmann fidkaprofesszor írásai mennyire keresettek voltak az itteni [heidelbeigi] egyetemen, az is bizonyítja, hogy ezek közül soknak nyoma veszett. Ez lett a soisa annak a kéziratnak is, mely az előbb említett bányafurő leírását, valamint a zuzómfivekkel kapcsolatos tudósításait tartalmazta (ugyanis eme két munkát együtt szokták kérni). Mivel az első utáni keresés, kutatás hiábavalónak bizonyult, ez arra indított bennünket, hogy a nevezett két munkát eme foimátumban együtt nyomassuk ki. Az nások hasznáról leginkább a bányászatban járatos szakemberek tudnak nyilatkozni. Az dsffvel kapcsdatos próbákat a szerzG már 1718-ban elvégezte Lengyeloiszág-ban, nagyszámú királyi és hercegi megbízott, továbbá több mágnás, matematikus és bányászati szakember jelenlétében. E kísérletekkel sikerült eldöntenie ennek a n^méretű bányafúrónak a segítségével egy, a kristályos kősóval kapcsolatos 200 éve vitatott kérdést, melyben sem a korábbi vizsgálatokkal, sem a számításokkal nem tudtak dőbbre jutni, mivel ezek alkalmával újabb kételyek és problémák keletkeztek, hiszen a kősó-tömzsök a mélyben kiszámíthatatlanul haladnak: és így hol az egyik, hol a másik oldalra kell hosz-szabb vágatot hqtani, mqd i^ra a máység felé haladni. D. Lehmann alaposan szemügyre vette a wflnai sóbányát, több ízben bejárva azt, alaposan megvizsgálta a vágatokat, megszemlélte a kömydcet, és csak ezek után kezdte el külszínről a bányafúróval való műveletét, fi^flegesen a mélység felé, 60-70 rőfős szakaszokban, am% a háromnegyed mérföld mélységet el nem érte. Háromhetes mélyítés után igy bukkant rá a sótdepekre, s ezáltal sikerült bebizonyítania, hogy a föld alatti munkálatok még a királyi bányaterület alatt folynak, nem beszdve azokról a kisebb^s^obb jdentőségű tapasztalatokról, amelyek a bányászatban járatos szakembereknek oly sok haszonnal jártak. A fúrót magát olyan jó minőségű, acdos keménységű vasból készítik, amilyet SuhI környékén lehet találni, de amdyet egy ügyes mester is d tud készíteni. Acélról azért nem lehet szó, mert ez a kemény kőzetben könnyen eltörne, a puhább vas viszont elgörbülne, és a munkát lehetetlenné tenné. Eme készülékkd tehát meg lehet tudni, hogy a mdyben érc, homok, agyag, víz, só, föld, horzskő vnészkő vagy kréta található-e, továbbá azáltal, hogy ^ nincs szükség költséges lelőbányák létesítésére, más dolgoknak is a nyomára lehet jutni.