A Duna fölfedezése [antikvár]

Előszó a Duna Múzeum Marsigli kötetéhez Szívesen ajánlom az Olvasónak Deák Antal András munkáját. A Duna Múzeum történésze a Dunát tudományosan először leíró Luigi Ferdinando Marsigli hagyatékát mutatja be. A kalandos életű Marsigli gróf a 17. század végén járt először a korabeli Magyarországon. Meghatározó szerepet játszott a török elleni háborúk alatt. A savoyai dragonyos ezred kapitányaként Győrnél török fogságba esett, ahonnan barátai segítségével váltságdíjjal szabadult. A rabságból visszatért katonát Lipót császár ezredessé léptette elő. A kitűnő hadmérnök Buda visszafoglalása után Mátyás könyvtárának megmaradt darabjait mentette, a karlócai békekötést követően pedig a határkijelölés kényes feladatát bízták rá. Az országról szerzett történeti- földrajzi-biológiai ismereteit hat vaskos kötetben jelentette meg 1726-ban Amszterdamban. Ezenkívül foglalkozott még a tengeráramlásokkal, óceánográfiával, izovonalas ábrázolási módszerrel szemléltette a tengeri területen a mélységeloszlást. A korábban növényeknek gondolt korallokról ő állapította meg, hogy azok állatok, és ő írta le először a foszfort, az egy napos kérészt, a tiszavirágot. Tagja volt a Drezdai Királyi Társaságnak és a londoni Royal Society-nek. Munkásságának kincseit, értékes gyűjteményét szülővárosának ajándékozta. Ez lett az alapja a Bolognai Akadémiának, amiért mindmáig ünnepelt személy Itáliában. Főműve a Duna vízrajzának feltérképezése egy olyan európai tudós itt tartózkodásának emléke, aki nemcsak megismerte, de meg is szerette Magyarországot. Dr. Hiller István a nemzeti kulturális örökség minisztere