A gránátköves asszony [antikvár]

Részlet: Magda néni maga elé kötötte a kapocsfa tarisznyát és szedni kezdé a fehérnemüt. Szive csak úgy repesett, miközben a száritó kötelek alatt bujkált, - mert hát mi az a most lehullott hó az asztalnemü és ágycihák fehérségéhez képest? - Emberemlékezet óta mindig a legszebb idő volt, mihelyt a "Lamprecht és fia" cég vászon-kincsét fehérités végett kiaggatták. - No de nem is lehetett másként! Ez épp oly kiváltság, mint a hires "császár idő", jegyzé meg Magda néni ravasz hunyoritással, mert hát olyas valaki volt a háznál, ki az efféle "káromlásokat" egyáltalában nem akarta hallani.