A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 1990. évi jelentése [antikvár]

Részlet: "1. 1 REGIONÁLIS FÖLDTANI KUTATÁS 1.1.1 Szeizmikus reflexiós kutatás a Pannon Geotraverz mentén Posgay Károly, Hegedűs Endre, Tímár Zoltán Bevezetés A földkéreg és a felsőköpeny térségéből származó mélyszeizmikus és más földtudományi adatok — világszerte azonos elvek szerinti — gyűjtése és értelmezése geotraverzek mentén történik. A geotraverzek a kontinensek nagyszerkezeti jellegzetességeit vizsgálják. A Pannon Geotraverz menti vizsgálatok célja az alpi-kárpáti orogén övön belüli Pannon medence mélyszerkezetének megismerése volt. A Pannon Geotraverz (PGT) északon a 2T jelű, szlovákiai kéregkutató szelvényhez csatlakozik (2. ábra), amely harántolja a Nyugati-Kárpátok északi részén a Magura flis zónát, a Pieniny szirtövet, a belső Nyugati Kárpátokat (Tatricum, Veporicum) és a magyar határ közeli fiatal üledékes területet [TOMEK etal. 1987]. A Pannon Geotraverz északi szakaszát a csehszlovák határnál kezdődő ÉK-2 jelű szelvény alkotja, amelyet a földtani alapvonalak geofizikai vizsgálata program keretében mértünk. Az ÉK-2 szelvény a Mátra és a Bükk hegység között halad és Kömlőtől délre fejeződik be. Az ÉK-2 Kömlőtől D-re eső szakaszát átlapolva kezdődik a kéreg és felsőköpeny kutató szelvény, amely a román határ közelében fejeződik be. Ez a szelvény a Központi Földtani Hivatal és az Országos Tudományos Kutatási Alap finanszírozásával készült. A Kömlő és a Békési medence (kb. Doboz) közötti szelvényszakasz szeizmikus reflexiós eredményeit ismertetjük jelen cikkünkben. A román kutatók érdeklődnek a vonal folytatása iránt és vizsgálják a Déli-Kárpátokat harántoló vonal mérési lehetőségeit. Az 1990 szeptemberi bayreuthi litoszférakutató szimpóziumon a BIRPS (the British Institutions Reflection Profiling Syndicate) bejelentette, hogy az Égei- és Földközi tengert harántoló szelvényt tervez [hobbs et al. 1990]. Ezzel a közléssel jó összhangban volt az a javaslatunk [Posgay et al. 1990b], hogy nemzetközi összefogással a Pannon"