A Magyar Korona Országainak Helységnévtára [antikvár]

Az országos magyar kir. statisztikai hivatal, mely saját hatáskörében a nagyközönség igényeit mindenkor kielégiteni törekedett; az 1892. év tavaszán, mindjárt az 1890. évi népszámlálás anyagának feldolgozása után, közrebocsátotta "A magyar korona országainak Helységnévtárá"-t. E műnek nemcsak betürendes helynévtári részében használta fel az új népszámlálási adatokat, hanem az általános részben a népszámlálás legfontosabb adatait (összes lélekszám, nemzetiségek és hitfelekezetek száma, lakott házak) községenkint kimutatta. Hogy mily általánosan érzett szükséget elégitett ki e kézikönyv, mutatta az eddig páratlanul álló eredmény. A 8000 példányból álló készlet rövid idő alatt teljesen elfogyott s a nagyközönségre nézve nélkülözhetetlen kézikönyvet könyvárusi úton egyáltalán nem lehetett megszerezni. A kereskedelemügyi magyar kir. miniszter Ő Nagyméltósága tehát a közszükséget kivánta kielégiteni, de egyuttal e hasznos kézikönyvnek még szélesebb körben való elterjedését is óhajtotta előmozditani, midőn abból egy különösen olcsó kiadás létesitését rendelte el, hogy az még a legkisebb községek és postahivatalok is nehézség nélkül megszerezhessék. Igy jött létre az új kiadás, melynek szerkesztése a korábban megállapitott s a gyakorlatban teljesen jónak bizonyult elvek szerint történt; nem látszott azonban szükségesnek az 1892. évi kiadásban foglalt egész nagy népszámlálási anyagot újra átvenni, e helyett a közigazgatási szempontok kellő érvényre juttatásáról kellett gondoskodni. Az általános rész e tekintetben egészen újat nyujt, a közigazgatási beosztásról ugyanis a járásokon belül a nagyközségek után a kiközségeket körjegyzőségek szeint csoportositva tünteti fel, kimutatva minden egyes községnél a területet és a lélekszámot is.