A magyarországi németek néprajza 10. [antikvár]

BEVEZETÉS:KIADVÁNYSOROZATUNK ELSŐ TÍZ KÖTETESzerencsés módon nem csupán a Beiträge zur Volkskunde der Ungamdeutschen köteteiben olvashatunk a magyarországi német népi kultúiáról. Tudományos és tn-dománynépszerffsftfi kötetek, német és magyar nyelvű tanulmányok, tankönyvek, naptárak foglalkoznak rendszeresen a témákkal. Mégis, napjainkban ez a kötetsorozat a legfontosabb e kiadványok között, hazai és nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló.1975-ben, az elsff magyarországi nemzetközi nemzetiségi néprajzi kongresszus alkalmával indította meg a Magyar Néprajzi Társaság nemzetiségi néprajzi kiadványsorozatátmagyarországi nemzetiségek néprajza" címmel. Itt román, szlov^ és délszláv kötetek mellett természetesen külön német néprajzi kötet is napvilágot látott. Még Ortutay Gyula akadémikus kezdeményezte e köteteket, az ő rövid előszavával indul is az első kötet, a négy nemzetiségi sorozat első főszerkesztője azonban Balassa Iván volt (később a Magyar Néprajzi Társaság elnöke). Minthogy a német köteteket a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége is társkiadóként jegyezte, az első szerkesztőbizottság három tagja is eszerint oszlott meg: Balassa Iván, Claus Klotz és Karl Manheiz személyében. Először úgy tervezték, hogy évenként jelent volna meg egy-egy kötet, ám a sorozat 2. kötete csak 1979-re látott napvilágot. Ám ettől kezdve gyorsult is, lassult is a kiadás. A 3. kötet 1981-ben, a 4. 1982-ben, az 5. kötet 1985-ben, a 6. kötet 1986-ban, a 7. kötet 1988-.ban, a 8. kötet 1989 ben, majd a 9. 1991-ben jelenhetett meg. Szerkesztője már a nyolcvanas évek elejétől Manheiz Károly volt. A köteteket továbbra is a Magyarországi Németek Szövetsége jegyezte, ám a Magyar Néprajzi Társaság is segített: mind a négy sorozat újabb néprajzkutató főszerkesztője a debreceni folklorista professzor, egyszersmind a Magyar Néprajzi Társaság akkori alehiöke, Újváry Zoltán volt (az ő nevét a 7-8-9. kötetek tüntetik fel).Az eddig több mint 2000 nyomtatott lapnyi kötetekben vagy 80 tanulmányt kötóltek, ezernyi fénykép, kotta, sokszáz népnyelvi szöveg mellékletével. Ezek témája igazán sokrétű: falumonográfia, nyelvjárási dolgozat, szokások, népviselet, gazdálkodás, népművészet. népdalolk, vallási néprajz, helytörténet stb. követik egymást. Szinte nincs is olyan jelentős kntató, aki valamilyen módon ne vett volna részt ezekben. Igazán hamar kialakult az a sokrétű szeizél gárda, amely a magyarországi német néprajzi kutatás generációit fogja egybe. Megtaláljuk itt a két világháború közti években elkezdett kutatások publikálását, újrakiadását (Julius Schweighofer, Eugen Bonomi, Josef Banner, Georg Mester, Karl Mollw, Karl Vargha), külföldi kutatók (Alfred Cammann, Waltraud Woeller) írásait. Es itt jelenik meg a mai magyarországi német-kutatás két klasszikusának, Claus Jürgen Hutteremek és Kari Manheiznek több alapvető tanulmánya. Csak a legfigyehnesebb szemlélő veszi észre, hogy ők dialektogiáíiisok, néprajzi