A magyarországi románok néprajza 17. [antikvár]

NARCISA STIUCA A magyarországi román népmesék nőalakjai Rezümé A tanulmány a XX. század 70-80-as éveiben Magyarországon közölt három mesegyűjtemény néprajzi szempontú megközelítése. Célja a szövegek tematikai, stílusbeli és látásmódbeli hasonlóságainak szemléltetése, valamint a területi sajátosságokat és a kulturális jellegzetességeket tartalmazó „kulturális térségi térkép" megrajzolása. Megpróbálja feldolgozni a női karakterek tipológiáját, mint például: a mitikus főhős (a három sorstündér, az öreg tündérek, a szép vihartündérek), az emberfeletti (a boszorkány, a Világszépe, a varázslatos menyasszony), az emberi (a hercegnő és a királynő, a mostoha és a mostohanővér, az alázatos és okos leány). A tanulmány azt a következtetést vonja le, hogy a szövegek az élőszóban elhangzó mesék deszakralizációjának a kifejezései. A történelmi, társadalmi és politikai események határozottan hatással voltak a mesélőkre, akik emiatt hajlamosak arra, hogy a történetet egyszerűsítsék, a varázslatos megközelítést a valóságos megközelítésre cseréljék, hogy a hősnő a saját sorsának formálójává és urává váljon. A női karakterek megformálását nagymértékben befolyásolja a falusi társadalomnak a XX. század második felére jellemző mentalitása, új értékrendje és életmódja. NARCISA STIUCÁ Feminine Characters in Romanian Fairy-tales from Hungary Abstract The paper is an ethnological approach on three collections published in seventy and eighty decencies of the XX century in Hungary. It aims to reveal the thematic, stylistic and vision similarities of the texts. In the same time, we try to draw a „cultural area map" that contains the specificity of zonal and cultural treats. We tried to elaborate a typology of feminine characters such are: mythical (the three Fates, the old fairies, the storm beautiful fairies), the superhuman (the sorceress, The Beauty of the World, the magic bride), the human (the princesses and the empress, the step mother and step sister, the humble and clever girl). We concluded that the texts represent a de-sacralization stage of oral stories. These are strongly marked by historical, social and even political influences and for this reason there are evident inclination to simplify the action, to abandon the miraculous vision in favour of the realistic other, to „make" characters the creator and the sovereign of his own destiny. The construction of feminine characters is deeply influenced by the conceptions, new values and new life, in short, by the emancipation of rural society of the second half of XX century.