A Mura mente és a trianoni békeszerződés [antikvár]

ElőszóAz I. világháborút követő trianoni békeszerződésről térségünkben nagyon hosszú ideig (különösképpen az egypártrendszer időszakában) nem volt divat beszélni Ennek mindenekelőtt egy nagy oka volt, mégpedig az, hogy szinte minden érintett fél jól ismerte az I. világháborút Magyarország tekintetében lezáró békeszerződés számos igazságtalanságát, ugyanakkor az elkövetett történelmi hibákból fakadó nehézségekre orvoslást nem tudott vagy nem akart találni.Az egypártrendszer, az ún. internacionalizmus időszaka szinte semilyen teret sem biztosított a kérdés objektív feltárására. Ezért a békeszerződés lappangó utórezgései" minden érintett fél számára fájdalmasak és érzékenyek voltak, aminek sajnálatos következménye az lett, hogy egyetlen fontos nemzeti vagy nemzetiségi kérdésről sem lehetett a térségben teljesen nyíltan szólni. A Trianon" név volt az, aminek hallatára a magyarok szíve - az anyaországban és a kisebbségben egyaránt - összeszorult, ugyan-akkor a magyarsággal szomszédos népek, nemzetek revíziós, nacionalista megmozdulást véltek felfedezni már a földrajzi fogalom hallatára is. A szabad véleménynyilvánítást és őszinte történelmi megközelítést palackba zárva" olyan sajnálatos folyamatok bontakoztak ki, hogy - főleg a kisebbségi magyar közösségekben - a felnövő nemzedékek hiányos és torz információkban részesültek, ami negatívan befolyásolta a magyar nemzeti tudat alakulását, megőrzését. Az eltorzult nemzettudat ugyan a térség többségi nemzeteire is jellemző volt.A muravidéki magyarság köreiben is érződött, érződik a történelmi igazságtalanságok eltitkolásának negatív következménye, főleg a nemzeti tudat torzulásainak szempontjából. E helyzet javításainak szándéka vezérelte a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetet arra, hogy 1998. november 20-án Lendván megszervezte a Mura mente és a trianoni békeszerződés című tanácskozást, amelynek legfontosabb célja a nyugat-pannon térségben jellemző kölcsönös bizalom növelése volt. Szakmai berkekben ugyanis már volt némi jelzés arra, hogy a rendszerváltás e tekintetben is új lehetőségeket villantott fel.A muravidéki magyarság - és bízunk benne, hogy a velünk együtt élő szlovén közösség is - érdekelt abban, hogy úgy egyengessük közös jövőnket, hogy a párbeszédet ne árnyékolják be a múltból magunkkal cipelt tiltott témák. Történelmünket, bármilyen volt is az, bárki követett is el hibákat, nincs módunkban megváltoztatni, de a tények valós feltárása nagyobb lehetőséget biztosit az őszinte kézfogásra. Elődeink tetteiért a mi nemzedékünk nem vállalhat felelősséget, de kötelességünk a jövőnket együtt - a múlt tisztázásának tudatában - előkészíteni A lendvai tanácskozás is ezt a célt szolgálta, reméljük, alapos szakmaisággal és becsülettel.Ahhoz aligha férhet kétség, hogy e két, viszonylag kis nemzet sorsa ebben a térségben szorosan egymásra van utalva, ezért az esetleges hátráltató tényezők elhárítása