A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok nemzetközi forrásai [antikvár]

Jelen dokumentumgyűjtemény elsődlegesen a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) tagjai számára készült azzal a céllal, hogy segítse a Magyar Országgyűlés képviselőinek, az Európai Parlament magyar tagjainak, illetve a Horvátországban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában és Ukrajnában megválasztott magyar képviselőknek a kisebbségi jogok előmozdítására irányuló erőfeszítéseit. Az első alkalommal 2004. szeptember 10-én tanácskozó KMKF létrehozójaként és elnökeként fontos célkitűzésnek tartom a magyar-magyar párbeszéd elmélyítését. A KMKF megalakításakor a fórum kiemelt feladatai között határoztuk meg az Európai Unión kívül maradó magyar kisebbségi közösségek támogatását, és ezáltal állampolgárság szerinti államaik csatlakozásának elősegítését az európai, illetve euro-atlanti szervezetekhez. A KMKF az elmúlt két évben jelentős szerepet játszott a magyar-magyar kapcsolatok terén, számos nemzetpolitikai stratégiai kérdésben biztosította a határon túli magyarság képviselői és a magyarországi parlamenti képviselők közötti konszenzust. A KMKF tevékenysége során nagy hangsúlyt fektet a nemzetpolitikai érdekérvényesítés eszköztárának a kibővítésére. Az új lehetőségek vizsgálata azért vált szükségessé, mert a közép-európai országok európai uniós csatlakozása új helyzetet teremtett a nemzetpolitika számára. Magyarország, Szlovákia és Szlovénia európai uniós tagsága, Románia 2007-es várható csatlakozása, Horvátország, Szerbia és Ukrajna uniós közeledése egyfelől szükségessé tették az elmúlt tizenöt évben követett célok megvalósítását szolgáló eszközrendszer európai keretekhez igazítását, másrészt a térség európai integrációja új utakat nyitott meg a magyar nemzetrészek közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése terén. A dokumentumgyűjtemény a KMKF megalakulása óta megkezdett, a fenti célokat követő műhelymunka keretében készült. A két éve elindított gondolkozás sajátos megközelítést alkalmazva keres új utakat a nemzetpolitika számára. A műhelymunka keretében az elmúlt két évben elkészült tanulmányok korábban kevéssé, vagy egyáltalán nem kutatott területeken keresett új utakat a magyar nemzetpolitika számára. A 2004. május 1-jei bővítés eredményeképpen a kelet-közép európai régió integrációjával a kisebbségi jogok biztosításának a kérdése, amelyet idáig az Unió „a régió stabilitását befolyásoló külső problémaként" kezelt, az Európai Unió berkein belülre került. Az új helyzet új lehetőségeket teremt a határon túli magyarság jogainak érvényesítésére. Maga az Európai Unió is kezdi felismerni - nem kis mértékben a magyar képviselők munkájának eredményeként Brüsszelben, határon innen és túl -, hogy a kisebbségi kérdés megoldásának beemelése az Unió feladatai közé szükségessé válhat. Ugyanakkor azt is meg kell állapítani, hogy ebben a tekintetben, minden magyar erőfeszítés ellenére, az áttörés még nem történt meg. Az Európai Unió jogában biztosított lehetőségek kihasználása a kisebbségvédelem új dimenzióját jelentheti a kétoldalú államközi kapcsolatok és a nemzetközi szervezetekben való fellépés mellett. Amennyiben az elkövetkező években az Unió felkarolja a kisebbségi kérdést, és konkrét, a kisebbségi közösségek életében érzékelhető előrelépés történik gyakorlati kérdéseken keresztül ezen a téren, akkor az uniós dimenzió kedvezően befolyásolhatja a tagállamok belső szabályozását is.