A Szabadkai Városi Könyvtár XVI. századi könyveinek katalógusa [antikvár]

XVI. század világtörténetében rendkívül fontos szerepe van annak a szellemi vonulatnak, melyet a könyvnyomtatás határoz meg. A történelmi mozgás egészét képezi az irodalmi, vallásügyi, politikai, történelmi és a legkülönfélébb tudományos művek megjelenése. Ezekről csak úgy teljes a kép, ha belehelyezzük őket a korba, amelyben születtek. Ha a szabadkai Városi Könyvtár XVI. századbeli könyvállományát kronológiai sorrendbe szedjük katalógus formájában és fellapozzuk mellé a világtörténelmet, szemünkbe ötlenek a század elejét meghatározó nagy földrajzi felfedezések. Miután Kolumbusz partra száll Amerikában, nyolc év elteltével a portugál Cabral 1500-ban felfedezi Brazíliát. Könyvtárunk legrégibb XVI. századbeli könyvét kilenc évre rá adják ki Párizsban, 1509-ben. Dél-Amerika megkerülésével spanyol szolgálatban Magellán portugál hajós 1519 és 1522 között felfedezi a Fülöp-szigeteket. Az 1500 és 1530 közötti időszak Rotterdami Erasmus irodalmi működésének ideje, az európai humanizmus tetőpontja. Ekkor élt és alkotott Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello, Giorgione, ifj. Hans Holbein, Tiziano és Coreggio, a filozófusok közül pedig az angol Thomas More-t és az olasz Machiavellit emeljük ki. Angliában kibontakozik a polgári fejlődés. Dózsa György magyarországi parasztfelkelése is erre az időszakra esik (1514) és ekkor volt a reformáció térhódítása is Martin Lutherral az élen. II. Szulejmán hatalma tetőpontján áll ebben a században. Belgrád bevétele 1521-ben, a mohácsi vész 1526-ban volt. Kopernikusz lengyelországi csillagász 1543-ban kialakítja a heliocentrikus világkép modelljét. A XVI. század első fele a francia reneszánsz fénykora, viszont a század második felében már vallásháborúk dúlják fel az országot. 1546-tól épül a Louvre. 1542-ben III. Pál pápa a reformáció ellen újjászervezi az inkvizíciót. IV. (Rettegett) Iván 1547-ben cárrá koronáztatja magát. VIII. Henrik angol király szakít a pápával és magát nyilvánítja az angol egyház fejévé. Spanyolországban II. Fülöp uralkodása idején éri el a spanyol irodalom és művészet aranykorát. A festészetben El Greco, Velázquez, Murillo, az irodalomban Cervantes, Lope de Vega és Calderón de la Barca a legnagyobbak. Erre az időszakra esik I. Erzsébet angol királynő uralkodása, kinek idejében Anglia a tengerhajózás és a kereskedelem virágkorát éli. Francis Bacon és Shakespeare révén az ország az európai kultúra élvonalába kerül. 1559-ben a cateau-cambrésis-i béke lezárja a Habsburgok és Franciaország háborúinak sorozatát. 1560-ban Skóciában meghonosul a kálvinizmus. Stuart Mária katolikus királynő Angliába menekül, ahol Erzsébet bebörtönözteti és 1587-ben kivégezteti. A századvégi zenekultúra nevezetességei Palestrina, aki a pápai udvar zenésze, és Orlando di Lasso, aki Münchenben a bajor herceg udvari karmestereként működik.