A számítógépes szabványosításon túl [antikvár]

Radies Géza A rovásírás és a kárpát-medencei őshonosság Ami a magyarság öshonosságát illeti, elég nagy a választék. Vannak, aMk krónikáinkból és egyéb írásos forrásokból merítenek, és vannak, aMk azokon túlmennek, és a régészeti leletek segítségével igyekeznek körvonalazni egy lehetséges származáselméletet, amelyben a rovásjelek kialakulása is komoly súllyal képviselteti magát. A krónikák és írásos források a magyarság szittya-hun származásáról írnak, tehát mintegy 2500 évre nyúlnak vissza. Ezzel szemben a rovásjelek megjelenése az újkőkorba, tehát 7-8 ezer évre vezethetők vissza. Lépjünk vissza az utolsó jégkor végéhez, úgy 11 ezer évvel ezelőttre. Az amerikai tudósoknak van egy olyan megállapításuk, hogy Földürik éghajlata valamivel több, mint 13 ezer éve kezdett fölmelegedni, de 12 900 éve e folyamat hirtelen megszakadt. A tudósok vitatkoznak, hogy mi okozhatta. Egy AUen West nevű földrajztudós úgy véli, hogy egy nagy égitest robbanhatott fel a Föld légterében, ami 30 állatfajta kipusztulását eredményezte, és Észak-Amerikában eltűntette az embert is jó 2000 évre. Hogy e katasztrófának milyen hatása lehetett Európára, és azon belül a Kárpát-medencére, arra Gáboríné Csánk Vera régésznő Az ősember Magyarországon (Gondolat - Budapest 1980) című könyvének 250. oldalán találunk közvetett utalást. Csánk a következőt írja: „Az ősember korát és civilizációját nem tudjuk összekapcsolni a fiatalabb kő-korral. Az első földművesek délről, valahonnét a Balkán felől érkeztek hozzánk. Idegenek voltak, és aligha találták itt fennmaradt embercsoportokat." Ezek szerint a Kárpát-medencében is alapos pusztítás mehetett végbe. Az 1970-es években a Magyar Nemzeti Múzeum egy kiállítást rendezet Magyarország népeinek története az őskortól a honfoglalásig címmel, amelyről kiadtak egy kis könyvet is (Népművelési Propaganda Iroda). Mindjárt a 7. oldalon a következőt olvashatjuk: „A kezdetben szinte kizárólagos gyűjtögetés mellett a középső és késői őskorban a táplálkozás fontos forrása lett a vadászat, az átmeneti kőkorban a halászat." Kérdés, hogy mi változtatta meg az étel milyenségét, a táplálkozást? A jégkor utolsó 2000 éve volt a leghidegebb, olyannyira, hogy Csánk szerint Spanyolországban rénszarvas csordák jártak. A Kárpátokban hatalmas mennyiségű hó és jég halmozódott fel. Mikor 11 ezer éve ismét kezdetét vette , ' t ! ¦ Budapest, 2016. augusztus 15-20. 17