A szolnoki festőiskola/Die Szolnoker malerschule 1975/1976 [antikvár]

A szolnoki múzeum igazgatója, Dr. Kaposváry Gyula kezdeményezésére került sor a szolnoki festőiskola műveinek gyüjteményes kiállítására, amely az osztrák és a magyar közönségnek bemutatja azoknak a művészeknek az alkotásait, akik számára Szolnok és lakói jelentették a valósággal való sorsdöntő találkozást. Ezt a felvetett gondolatot annak idején, több évvel ezelőtt, örömmel karolta fel a bécsi Österreichische Galerie, s ez természetes is, hiszen Szolnoknak mint művésztelepnek a felfedezése a bécsi August von Pettenkofen nevéhez fűződik. Őt más osztrák festők is követték, míg végül a magyar festők egy csoportja, a tulajdonképpeni alapító generáció, Szolnokot festőiskolája és művésztelepe helyéül választotta. Ez a kezdeményezés később kiegészült azzal az örvendetes ténnyel, hogy a Magyar Nemzeti Galéria igazgatója, Dr. Pogány Ö. Gábor, munkatársnőjével, Dr. Bodnár Évával együtt az eredeti elképzeléseket lényegesen kiterjesztette, s múzeumuk gazdag gyüjteményéből rendelkezésre bocsátották a szolnoki iskolának 1900 előtt készült alkotásait. A kiállítást az a kitüntetés is éri, hogy már a Magyar Nemzeti Galéria új otthonában, az egykori budai királyi palotában mutatják be. A kiállítás jelentőségét még fokozza, hogy a grazi Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum (DDr. Wilfried Skreiner) és a bécsi városi Történeti Múzeum (Dr. Robert Waissenberger) jelentős mértékben kiegészítették az osztrák anyagot múzeumuk kincseiből. A kiállításnak az a célja, hogy Szolnok példáján az eredményes kulturális együttműködést és a jó szomszédságot bemutassa, örvendetes módon abban is kifejeződik, hogy magyar és osztrák művészek alkotásait nemcsak Szolnokon, Budapesten és Bécsben mutatják be, hanem végezetül Grazban is, ahol sok éve fáradoznak azon, hogy rendezvényeikkel állandó jelleggel emlékeztessenek erre az együttműködésre.