Acta Hungarica 1998 [antikvár]

PÁLINKÁS JÓZSEF (Budapest) Hungarológiai oktatás és kutatás az ezredfordulón (előadás) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Amikor kutatásról beszélünk, akkor valami univerzálisba kapcsoljuk be gondolkodásunkat, a szellem közegébe, amely nem ismer régiókat, falut és várost, vidéket és központot. Az oktatás, esetünkben a felsőoktatás, mint művelése fö helyeinek, az egyetemeknek a neve is mutatja, ugyancsak arra késztet, hogy róla beszélve az egyetemesség szintjére emelkedjünk. A hungarológia azonban, mint az univerzális tudomány és az egyetemi oktatás egyik tárgya, kijelöl egy pontot ebben az egyetemes szellemi térben, amelyhez rögzítenünk kell magunkat: ahhoz a néphez, amely tömbszerűen a Kárpát-medencében él, nagyobbrészt egy 93.000 kin2 alapterületű országban, kisebb hányadát tekintve ezt az országot körülvevő szomszédos országokban. A hungarológia művelői ezen túl a glóbuszon szétszórt, magyar önazonosságukat valló személyek és közösségek, de olyan idegen ajkú egyedek is, akik valamilyen okból, elméleti érdeklődésből, vagy gyakorlati indítékokból figyelmüket részben vagy egészben, ideiglenesen vagy tartósan a magyar nyelv és kultúra kérdéseire fordítják. Mindehhez még az időpontot kell hozzákapcsolnunk, az ezredforduló pillanatát, s megkapjuk annak a témának a körülírását, amelynek áttekintésére az Ungvári Állami Egyetem és a kárpátaljai Hungarológiai Központ vezetői, kedves vendéglátóink meghívtak bennünket. Nehéz dolog egy előadásban érdemlegesen szólni a hungarológiai oktatás helyzetéről a világban általánosságban, vagy a hungarológia kutatását bemutatni, hát még mindkettőről egyaránt képet adni! Az sem szerencsés, ha az előadó elvész vagy eltéved a helyi kiindulású kérdésekben, amikor ebben a körben annyi itteni és magyarországi szakember van, akik nálamnál sokkal jobban eligazodnak a konkrét részletekben. Az Ungvári Állami Egyetemen folyó magyar oktatás annak a hálózatnak az egyik csomópontja, amely három kontinens olyan felsőoktatási intézményeiből áll, amelyeken a magyar nyelvet, nyelvészetet, kultúrát és történelmet államközi egyezmények által szabályozott keretek között oktatják. Jelen pillanatban 23 olyan ország, 34 olyan egyetem van, ahová a magyar állam lektori, docensi vagy professzori rangban, az Oktatási Minisztérium és a Nemzetközi Hungarológiai Központ tevékenységének eredményeként vendégoktatókat küld. Az ilyen típusú kapcsolat a fogadó egyetem vagy tanszék részéről anyagi áldozatot, több odafigyelést igényel, de számottevő előnyökkel is jár azokhoz az oktatóhelyekhez képest, amelyeken egyéni munkavállalóként dolgoznak magyar vendégoktatók, vagy egyetemközi megegyezéssel történik a tanárok kiválasztása és kiküldése. A külföldön munkájukat végző vendégtanárok tevékenységét magyar állami intézmények felügyelik, segítik.