Bővebb ismertető
Előszó
középiskolásoknak és mindenkinek, aki olaszul tanul, szeret szép verseket olvasni, verseket szavalni, előadni
Az olasz líra rövid terjedelmű antológiájában híres olasz költők egy-két versét találják majd az olvasók. Hasonló válogatásokba általában a legismertebb, leginkább jellemző verseket szokták felvenni. Ettől a szokástól most a költők egy részénél eltértünk. A válogatás szempontja a könnyebb érthetőség volt, amit jegyzetekkel is szeretnénk segíteni. Ám az olvasók készüljenek fel arra, hogy az irodalmi alkotások s főként a versek megértéséhez szellemi erőfeszítésre van szükség; az érzelmi, művészi élményt mindenkinek magának kell megszereznie. Ezért ne elégedjenek meg a jegyzetek elolvasásával, szóról szóra is próbálják megfejteni a kifejezéseket, mondatokat, mert a szavak megválasztása, a mondatok fűzése önmagában is jelentős metaforákat hordoz, s éppen ez a szép. Az olasz versek megértését ne a legrégibb költőknél kezdjék, hanem legalábbis Dante után.
Az irodalomtörténeti tájékozódást a rövid életrajzi ismertetések könnyítik meg. Az antológiában található költeményeknek mintegy fele századunk olasz költőinek tollából származik. Ez a korszak, mely időben, nyelvileg, irodalomtörténetileg közelebb áll hozzánk, viszonylag kevésbé ismert a magyar közönség előtt.
A kötetben jelen van az Olaszországban igen jelentős dialektális költészet
is.
Felhívjuk még a figyelmet arra, hogy a versekben, különösen a régebbi korokból származókban gyakran előfordulnak úgynevezett rövid alakok. Például sol (lehet), solo (csak, egyedül), de lehet suoio (talaj) vagy sole (nap).
A per elöljárónak találkoznak majd összevont alakjaival: pel, pei, máskor éppen a modern nyelvben megszokott összevont alak, pl. nelle helyett ezt olvassuk: ne le. R névelő helyett el, 'l vagy éppen lo áll a régebbi szövegekben. Nyilván felfedezik majd, hogy több szóban ingadozik az o, illetve uo hangzók használata: sora-suora, scotere-scuotere, move-muove. Itt jegyezzük meg, hogy az avea (aveva) alak nemcsak 3. személyű lehet, hanem megfelelhet a mai aueuo-nak is, és ez persze más igék esetében is így van.
Ismerkedjünk meg a költői inverzióval! (A mondatrészek nem a prózában, élőbeszédben megszokott sorrendben követik egymást, különösen gyakoriak a versekben a fordított birtokos szerkezetek.)
A kötet végén található szószedetbe azokat a szavakat vettük fel, melyek az Akadémiai kisszótárban egyáltalán nem szerepelnek, vagy a versben előforduló jelentésüket ott nem találják meg. A költemények olvasása közben tehát a szótárt, a szószedetet és a jegyzeteket felváltva kell majd használniuk.
Egy versantológiával senki sem elégedett, a versek kiválogatásának rengeteg szempontja és korlátja van. Az antológia összeállítóinak és lektorainak belső elégedetlenségét csak az a remény enyhíti kissé, hogy az olvasók gyarapítják